Bajbajutott embereken segít nap mint nap, önkénteskedik, és – részben saját élettrörténetéből adódóan – életcéljának tekinti az újraélesztéshez szükséges ismeretek széleskörű terjesztését. Megjárta a földi poklot Antakyában, ahol a 167 fős magyar mentőcsoport tagjaként vett részt a 2023. február 6-i 7,8-as magnitúdójú földrengés áldozatainak felderítési és mentési munkálataiban. Mentősként a „harcvonalban” látja a herbál nevű olcsó szintetikus drog pusztítását, amellyel kapcsolatban interjút adott szerkesztőségünknek.

Riczu Norbert épp egy barátjával kávézott, mikor a közelükben egy idősebb ember rosszul lett. Megpróbáltak segíteni a bajba jutotton, illetve mentőt hívtak. Majd a kiérkező mentősök munkája, és az a mód, ahogyan ellátták a beteget annyira magával ragadta, hogy felismerte, ezzel szeretne foglalkozni. A katartikus élmény után másnap be is ment az Országos Mentőszolgálathoz, és immár 18 éve az OMSZ mentőszakápolója.

Tagja a Herbál Prevenciós Munkacsoportnak, elsősegély és babaelsősegély oktató, valamint tagja és alelnöke a Hírös Rescue Team kutyás kereső mentő és speciális kereső mentő csoportnak, akikkel Törökországban is járt a földrengés áldozatait felkutatni. A halál és szenvedés olyan koncentrációja, amit Antakyában látott, még egy ilyen tapasztalt szakember számára is megviselő. Hónapokig tartott, mire feldolgozta az eseményeket. Azonban ha megint szükség lenne rá, menne, mert, ahogy egy interjúban fogalmazott, össze van készítve a bőröndje.

Mentősként a „harcvonalban” látja a herbál pusztítását

2022-ben a herbál néven emlegetett szintetikus kannabinoid volt a 3. legnépszerűbb kábítószer a magyar drogfogyasztók körében. Ez főleg az alacsony árának köszönhető, ami miatt a társadalom peremére szorulók számára ez a szer lett az alkohol potenciális alternatívája. Hívják még a „szegények heroinjának” is, bár a heroinnal leginkább csak az egyik mellékhatása egyezik, történetesen az, hogy sok szerhasználó érzi úgy, mintha leégne a hús a csontjairól. Ez a drog sokkal gyorsabban teszi tönkre a szervezetet, mint más kábítószerek. A herbált használó tiniknél például nem ritkán fakó, elszürkült és ráncos bőr alakul ki.

A fiatalok fokozott veszélyben vannak a biofűtől. Köreikben elterjedt a szer használata, pedig erősen károsítja az idegsejteket, rontja a szellemi képességet, és már egy-két használattal is függőséget okoz. A drogterjesztők hangzatos nevekkel népszerűsítik, mint a biofű, spice, műfű. Miközben ez a szintetikus kannabinoiddal bevont növényi törmelék minden más dizájner drognál veszélyesebb. A biofű ugyanis sejtméregként hat: az agyban, az idegrendszerben és a belső szervekben jelenlévő CB1 receptorokon kötődve aktiválja az ún. kaszpáz kaszkád nevű biokémiai folyamatot. Ennek következtében beindul a programozott sejthalál, az apoptózis.

A drogkészítők folyamatosan kisebb módosításokat hajtanak végre a herbál kategória vegyületein, azzal a céllal, hogy időt nyerjenek az új anyag droggá minősítéséig. Gyakorlatilag a droglaborok a hatóságok előtt próbálnak járni. A folyamatos vegyületmódosítás egyik lehetséges mellékhatása a szer koncentráltabbá, ezáltal veszélyesebbé válása, mivel könnyebb túladagolni.

Fontos az edukáció, a felvilágosítás

A prevenció és az edukáció szerepe herbál ügyben a túlélés záloga, mivel ha valaki elkezdi használni, onnantól már felszállt a halálba vágtató vonatra, amiről nehéz a leszállás. Először is magának a szerhasználónak kell akarnia a gyógyulást, másképp ugyanis nem megy.

De kik és miért döntenek úgy, hogy ezekhez a szerekhez nyúlnak? Lehet kiút a herbáltól való függőségből? Riczu Norbert az OMSZ mentőszakápolójaként testközelből látja a szintetikus drogok pusztítását. Most ő osztja meg tapasztalatait.