A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva, néhány helyen már a közútról is jól látszik, hogy egyre nagyobb kiterjedésű vízállások találhatók a tájban.

Mint közismert, február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja. 1971-ben, ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezményt, mely a vizes élőhelyek és a madárvilág védelméről szól.

hirdetés

A nemzeti park igazgatóság ezen a részterületen hét vizes élőhelyet kezel, valamint itt találhatók a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, melyek a Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának helyén épültek meg a XX. században. Ez Magyarország második legnagyobb halastórendszere, mely 1997 óta szerepel a Ramsari Egyezmény jegyzékében, mivel nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.

A mesterségesen kialakított vízteret jól kiegészítik a nemzeti park szomszédos vizes élőhely-rekonstrukciói. Utóbbiak sekély vízfelületükkel, a közeli szikes pusztákkal, gyepekkel, mocsarakkal, nagyszámú állat-és növényfajnak nyújtanak egymáshoz kapcsolódó mozaikos életteret. Emellett kedvező mikroklímát alakítanak ki.

A csapadékos téli időjárás kedvezett a mocsaras területek feltöltésének. Több, korábban kiszáradt ér és kis vízfolyás telt meg vízzel. Tavaszonként az elöntött terület összesen az 500 hektárt is elérheti a Kis-Sárréten.

A kisvátyoni mocsaras területeken nyári ludak és récefélék is költenek. A tájban gyönyörködve, szinte biztosan megpillanthatunk rétisasokat, kékes rétihéjákat, vörös vércséket vagy akár zöld küllőt is, tavasszal pedig a ritkaságszámba menő haris is megszólal. A parti zónákat olyan partimadarak népesítik be, melyek a halastavaknál nem találják meg a számukra kedvező életfeltételeket, például a gólyatöcs és a piroslábú cankó. A madarakon kívül természetesen kétéltűek is szaporodnak ezen a területen, gőtéket biztosan találunk, de amint melegszik az idő, az unkák kórusa is megszólal.

Az Ugrai-rétben is a tavalyinál jobban megemelkedett a vízszint. A Dél-Tiszántúl legnagyobb gémtelepei találhatóak itt. Nemcsak a madarak találják meg a számításaikat az Ugrai-rétben, hanem más ritka fajok is. A rét mocsári békák szaporodóhelye, de képviselteti magát az idei Év halának választott réti csík is.

Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kapnak mesterséges víztereink és a rekonstrukciók, mivel az ország szinte egész területére kiterjedő lecsapolások és folyószabályozások megsemmisítették a természetes vizes élőhelyek nagy részét. Ezek a területek élőhelyet biztosítottak számos ritka és veszélyeztetett, vonuló, illetve fészkelő vízimadár számára – számolt be honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.