Hiánypótló művet mutatott be a Munkácsy Mihály Múzeum a nemzeti ünnep előestéjén. Forrainé Kovács Márta történész tollából száz oldalon át olvashatjuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Békés vármegyei eseményeit, melyeket a szerző az országos események tükrében mutat be. Ezúttal a Pilvax kávéház is a Munkácsyba költözött.

hirdetés

A Munkácsy Mihály Múzeum könyvbemutatója és új, időszaki kiállítása nemcsak tiszteletadás a hősöknek, hanem a történelem kézzelfoghatóvá és emberközelivé tétele is. Nemzetünk dicső és egyben fájdalmas eseményekkel teli múltját, és a forradalom hőseinek emlékét tette még átérezhetőbbé a múzeum rendezvénye. A reformkor időszaka nemzetünk legdicsőbb kora, amely a nemzeti felemelkedésről és a modernizációról szólt. Történelmünkben Mátyás király kora óta ekkor jelentkezett a legerősebben Magyarország nyugat-európai területekhez történő felzárkózásának igénye. A reformkor pezsgő mindennapjai köszönnek vissza a kiadványban, a kiállításon és a múzeum rendezvényén is, ahol érezhetően ott volt a levegőben a magyarságtudat büszkesége.

hirdetés

Tömött széksorokban ülve hallgatta a közönség az új könyv bemutatását, ahol Dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára nyugalmazott igazgatójának könyvbemutató-kiállításmegnyitó gondolatai és elemzése repítette vissza a hallgatóságot az egy és háromnegyed évszázaddal ezelőtti események forgatagába. Ezt követően Forrainé Kovács Márta történész-muzeológus, a „Pesttől Aradig, eufóriából ‒ letargiába. 1848–1849-es események és Békés vármegyei vonatkozásaik” című könyv szerzője, és a „Pilvax. Egy legendás kávéház hagyatéka” című kamarakiállítás kurátora folytatta az időutazást egy kurátori tárlatvezetés keretében. Miközben a történész bemutatta a Pilvax Károly által alapított legendás kávéház korabeli használati tárgyait felvonultató tárlatot, és a benne rejlő relikviák eredetéről beszélt, a látogatók Pilvax kávélikőrt kortyolhattak. A bemutatásra került Pilvax hagyatékot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumtól kölcsönözte az intézmény.

A Munkácsy Mihály Múzeum történész-muzeológusa elmondta, hogy a százoldalas, százharmincnyolc képet tartalmazó kiadvány célja az ismeretterjesztés mellett az is, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen páratlan, a forradalom és szabadságharchoz kötődő dokumentumok találhatóak a múzeum Történeti Gyűjteményében. Ilyen a földesuraktól való függetlenedést eredményező, illetve az úrbéri terhek alóli megváltást írásba foglaló örökváltsági szerződés 1845-ből, mely a könyvbe és a múzeum állandó kiállításba is egyaránt bekerült. Szintén szerepel a könyvben Kossuth Lajos 1846-ban kelt torinói levele, melyben a szabadságharc szellemi vezére udvariasan visszautasítja azt a kérést, hogy megfessék a portréját Békéscsabának. Helyette fotográfiát ajánl, és azt kéri, hogy a festmény elkészítésére szánt pénzt költsék valami hasznos dologra, például tanszerre.

Az a telekkönyv is látható a kiadványban, amelyet Békéscsaba egykori mérnöke, ma is álló történelmi épületeinek építtetője, Sztraka Ernő műépítész készített a csabai szőlőskertekről. Érdekesség, hogy a Békés vármegyei események a könyvben formailag is elkülönülnek az országos történésektől, ezeket ugyanis kézíráshoz hasonló betűtípussal jelenítette meg a tervező-grafikus.

A megnyitóesten elhangzott Frédéric Chopin Spring Waltz, vagyis Tavaszi Keringő című műve Gál Csaba zongoraművész előadásában.