Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen öröklési szabályok vonatkoznak a különböző vagyontárgyakra – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből. A több mint ötszáz válaszadó kétharmada nem tudta, hogy amennyiben egy bankszámlának van haláleseti kedvezményezettje, minden esetben ő kapja meg a számlán lévő pénzösszeget, még akkor is, ha végrendeletben azt az örökhagyó esetleg másra hagyta. A többség azzal sem volt tisztában, hogy mi lesz a fel nem vett utolsó havi nyugdíj sorsa, és csak minden második megkérdezett tudta, hogy az elhunyt autója használható a hagyatéki eljárás alatt is. Azzal azonban szinte minden válaszadó pontos ismerettel rendelkezett, hogy haszonélvezeti jogot nem lehet örökölni.

hirdetés

Az öröklési jogszabályokkal kapcsolatos ismereteket vizsgálta online felmérésében a MOKK.

hirdetés

A kérdőívet kitöltők kétharmada nem volt tisztában azzal, hogy a bankszámlán lévő pénzösszeg nem minden esetben örökölhető. Amennyiben a számla tulajdonosa megjelölt egy haláleseti kedvezményezettet, akkor a bankszámla nem lesz része a hagyatéknak, tehát nem is lehet azt megörökölni. Ilyenkor a bank, miután hitelt érdemlően értesült a bankszámla tulajdonos haláláról – például a halotti anyakönyvi kivonatból –, kifizeti a kedvezményezettnek a számlán lévő pénzt, még akkor is, ha az örökhagyó akár egy később kelt és érvényes végrendeletben másra hagyta az összeget. Érdemes tehát észben tartani, ki a haláleseti kedvezményezettje a számlának, és ha a számlatulajdonosnak megváltozik a szándéka vagy az életkörülményei, törölheti vagy módosíthatja a kedvezményezetti jelölést.

hirdetés

„A haláleseti kedvezményezett megjelölésével megelőzhető, hogy egy család hosszú hónapokig esetleg pénz nélkül maradjon, amennyiben csak egy bankszámlájuk volt. Ha a számlatulajdonos senkit sem jelöl meg kedvezményezettnek, akkor a halálát követően a bankok zárolják a számlát, és ahhoz majd csak a tényleges örökösök férhetnek hozzá a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

A hagyatéki eljárás alatt is használható az autó

A felmérésben részt vevők fele volt csak tisztában azzal, hogy néhány feltétel betartásával a hagyatéki eljárás alatt is lehet használni az elhunyt gépjárművét. Amennyiben a vezetőnek van érvényes jogosítványa, nála van a forgalmi engedély és a személygépjármű biztosítva is van, nem szükséges megvárni a jogerős hagyatékátadó végzést azért, hogy közlekedni lehessen vele. Minden második megkérdezett azt is tudta, hogy akinek külföldi vagyona, például egy horvátországi nyaralója van, arról is rendelkezhet a magyar nyelven szerkesztett végrendeletében. Alapvetően az örökhagyó teljes vagyonát egységként kezelik, így a külföldi vagyont is a magyar öröklési jogszabályoknak megfelelően adják át az örökösöknek. Ha azonban a magyar állampolgár örökhagyó utolsó tartózkodási helye külföldön volt, például ott élt és dolgozott, akkor főszabályként az adott ország öröklési törvényei vonatkoznak a teljeshagyatéki vagyontömegre, még a Magyarországon fellelhetőkre is.

A fel nem vett nyugdíj sem része a hagyatéknak

A felmérés résztvevőinek csak kevesebb mint fele tudta, mi lesz a sorsa az elhunyt utolsó havi, fel nem vett nyugdíjának. Az utolsó havi nyugellátás nem része a hagyatéknak, de nem is juthat hozzá bármelyik rokon, mint ahogy sokan azt gondolták. A fel nem vett, rendszeres szociális ellátások, mint a nyugdíj vagy a munkanélküli segély esetében a törvény szabályozza, ki veheti fel ezeket az örökhagyó halála után. A jogosult halála esetén ez elsősorban a vele együtt élő házastársa, ha nem volt házastársa vagy már ő sem él, akkor sorrendben a gyermeke, majd az unokája, szülei, nagyszülei és végül a testvére kaphatja meg a kifizetetlen nyugellátás jogcímén járó összeget, csak ezek hiányában veheti fel az örökös.

Szintén sok a tévhit azoknak a vagyontárgyaknak az örökléséről, melyekről az elhunyt öröklési szerződésben rendelkezett. Az idős korukra egyedül maradt, de rendszeres gondoskodásra, ápolásra szoruló embereknél egyre gyakoribb, hogy öröklési szerződést kötnek, amelyben úgy rendelkeznek, aki rendszeresen gondjukat viseli, ápolja őket a haláluk után, ő örökölje meg a teljes hagyatékukat vagy annak egy részét, például a lakásukat. Ilyenkor a törvényes örökösök még a kötelesrészre sem tarthatnak igényt minden esetben, ezt a felmérésben résztvevők kétharmada nem tudta.

A jogszabályok szerint, ha az öröklési szerződés megkötése után eltelik két év, a törvényes örökösök az öröklési szerződésben foglalt vagyontárgyak után nem jogosultak még kötelesrészre sem. Ha azonban az örökhagyó az öröklési szerződés megkötése után két éven belül meghal, akkor a törvényes örökösöknek jár a kötelesrész, és ennek alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon és a ténylegesen nyújtott gondozás értékének különbözetét.

Néhány kérdésben azonban kimondottan tájékozottak a magyarok. Tízből kilencen helyesen jelölték meg, hogy a haszonélvezeti jog mindig egy adott személyhez kötődik, ezért nem is örökölhető, hanem a jogosult halálával megszűnik. A kitöltők kétharmada azzal is tisztában volt, hogy még egy érvényes végrendeletet is felülírhatnak az örökösök osztályos egyezséggel, ha másképp szeretnék elosztani az örökséget egymás között. Az osztályos egyezségnek csupán annyi a feltétele, hogy az örökösöknek meg kell állapodniuk a hagyatéki vagyontárgyak felosztásában, és valamit, még ha csak egy apróságot is, de minden törvényes örökösnek örökölnie kell.