Romániában magas részvételt regisztráltak, a magyarlakta térségekben a szavazási kedv elmarad az átlagtól

Kárpátalja, drón, orosz, Ukrán háború, párizs, olimpia

Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részévétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól.

Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt.

A legaktívabbnak a dél-romániai Teleorman (14,5 százalék), Olt (13,9 százalék) és Giurgiu (12,5 százalék) megye bizonyult, alacsonyabb részvételt pedig Bukarestben (6,1 százalék), Szeben (6,5 százalék), Kolozs (6,6 százalék) megyében regisztráltak. A magyar többségű székelyföldi megyékben is az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.

Az EP-választásokon regisztrált magas részvétel annak tulajdonítható, hogy Romániában vasárnap helyhatósági választást is rendeznek. Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben a helyhatósági választáson is 10-15 százalékkal elmaradt a részvétel az országos átlagtól a voksolás első három órájában. Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.

MTI