Korábban több felsőoktatási intézmény próbálkozott mérnökképzés beindításával Békéscsabán, de ezek nem bizonyultak tartósnak. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara számos megyei partnerintézménnyel együttműködve a hosszú távú sikerre épít. A Békés Vármegyei Kormányhivatalban tartott tanúsítványátadó ünnepség után Prof. Dr. Bíró István egyetemi tanárral, a Mérnöki Kar dékánjával beszélgettünk a békési megyeszékhelyen indított képzésükről, és az ebben rejlő lehetőségekről.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) együttműködési megállapodást kötött a Békés Vármegyei Kormányhivatallal a társadalmi hátrányok enyhítése, és az együttműködő partnereik körének kiterjesztése céljából. Ez a köznevelési, szakképzési és a felsőoktatási szereplők együttműködésén alapuló megállapodás előmozdítja a Szegedi Tudományegyetem azon törekvését, hogy olyan regionális tudáshálózatot alakítson ki, mely elősegíti a dél-alföldi régió versenyképességének javítását.

A tanúsítványátadó ünnepség keretében a Szegedi Tudományegyetem partnerséget elismerő okleveleket adott át a Békés Vármegyei Kormányhivatalban az egyetemmel együttműködő Békés vármegyei középiskolák részére. Ennek során oklevelet és plakettet kapott 14 vármegyei iskola, köztük a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, valamint a Békéscsabai Szakképzési Centrum három tagintézménye: a Kemény Gábor Technikum, a Nemes Tihamér Technikum és Kollégium és a Trefort Ágoston Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium.

Dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója a rendezvényen tartott köszöntőjében utalt arra, hogy a kormányhivatalban egy ideje társadalmi alapokon nyugvó területi államigazgatás kialakításán dolgoznak, melynek egyik alappilléréhez tartoznak az oktatási intézmények is, melyekkel számos együttműködési megállapodást kötöttek. A főigazgató kiemelte, hogy az egyetemmel kötött együttműködés a hallgatókról szól, hiszen a regionális tudástranszfer kialakításában a hallgatói karrierösvény került a megállapodás középpontjába.

Prof. Dr. Zakar Péter egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte, hogy napjainkban az egyetemek legfontosabb feladata a társadalmi szerepvállalás. A rektorhelyettes beszédében utalt arra, hogy a közoktatásnak és a felsőoktatásnak együtt kell reagálnia a kor kihívásaira.

Prof. Dr. Sárosi József egyetemi tanár, az SZTE Mérnöki Karának stratégiai és fejlesztési dékánhelyettese a kar bemutatása mellett elmondta, hogy Magyarországon egyedülálló képzésként orvostechnikai mérnök alapszak beindítását tervezik, emellett járműmérnöki alapszak és logisztikai mérnök mesterképzési szak indítására is készülnek.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara jelenleg hat alapszakkal és hat mesterszakkal rendelkezik. A képzési paletta a kar ismertségét egykor megalapozó agrár-élelmiszeripari képzések mellett a mintegy másfél évtizede indított műszaki képzésekkel egészül ki. A középiskolából felsőoktatásba belépő diákok élelmiszermérnöki, gépészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, mechatronikai mérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, valamint műszaki menedzser alapszakos képzéseket választhatnak Szegeden. A kihelyezett békéscsabai gépészmérnökképzés 2022-ben indult néhány hallgatóval, majd 2023-ban megnövekedett az érdeklődés, és több mint 30 hallgatót vettek fel.

Prof. Dr. Bíró István egyetemi tanár, a Mérnöki Kar dékánja mérföldkőnek nevezte az együttműködési megállapodás aláírását, s az ünnepségen tartott beszédében kiemelte, hogy mind Békés vármegyében, mind országosan növelni kell a vidék megtartóképességét, hogy a fiatalok el tudjanak helyezkedni. A kar valós mérnöki életpályát épít és kínál. A mérnök alkot, értéket hoz létre és értéket tart fönn. Munkahelyeket teremt, vagy munkahelyeket vált ki az automatizálás, robotizálás által, mindezt természettudományos alapon – fogalmazott a dékán. Bíró István orvosolandó problémaként emelte ki, hogy a felsőoktatásba kerülő diákok természettudományos felkészültsége egyre kevésbé alkalmas a mérnöki pályára lépéshez, ezért céljuk a felzárkóztatás, s hogy a műszaki karra érkező hallgatóknak legalább a fele elvégezze a képzést. Ehhez megadnak minden segítséget: a matematikai, fizikai és kémiai előképzettséget különórákkal, felzárkóztató kurzusokkal és korrepetálásokkal igyekeznek javítani. A diákok természettudományos ismereteinek csökkenése nem kizárólag hazánkat érinti, hanem egy negatív nemzetközi trend. Ezzel ellentétes folyamat tapasztalható Kelet-Ázsiában, mivel a kínai diákok természettudományos felkészültsége rendkívül magas – mutatott rá a dékán, majd kifejezte reményét a pozitív változás iránt.

A térség fejlődésének kulcsát jelentő versenyképesség javulása az oktatás minősége mellett azon is múlik, hogy a leendő mérnökök mennyire felelnek meg a munkaerőpiaci szereplők elvárásainak. Ehhez a mérnökképzés és a mérnököket felvevő vállalatok közötti szoros partnerség kialakítása szükséges. A Mérnöki Karnak 71 együttműködő vállalati partnere van, melyek közül tíz Békés vármegyei, köztük az Airbus Helicopters Magyarország, a Linamar Hungary Zrt., a Csaba Metál Zrt., vagy a Hirschmann Car Communication Kft.

Az iparosítás, mint fejlesztési tengely folyamatosan húzódik le Észak-Magyarországról Szeged felé. Szeged és Debrecen között Békéscsabának a helye minden bizonnyal meg lesz ebben –  hangsúlyozta Bíró professzor, aki szerint a békéscsabai mérnökképzés hosszú távú fennmaradásához három dolog kell: vállalati támogatás, a város támogatása és a hallgatók motiválása. A kar vezetője kiemelte, hogy a képzés fenntartásához az egyetem mellett a helyi szereplőknek is hozzá kell járulniuk a sikerhez, például ösztöndíjprogrammal, gyakorlati képzési hely biztosításával. A Mérnöki Kar mind a tíz Békés vármegyei vállalati partnere gyakorlati képzőhely is egyben, mely cégeknél dolgozni is tudnak a hallgatók, ha a duális képzést választják. A duális képzés lényege, hogy a hallgató vállalja, egy bizonyos tanulmányi idő után legalább 90 napot dolgozik tanévenként a vállalati partnernél. Bár ez a képzési forma a legnehezebb, mivel ugyanúgy kell a diáknak tanulnia, mint a munkát nem vállaló társainak, mégis nagyon sikeres, mivel az így végzett hallgatók jelentős munkatapasztalattal bírnak.

Jelenleg kevés a mérnök Magyarországon, ezért fontos, hogy vonzóvá tudják tenni a mérnöki pályát a fiatalok számára – fogalmazott a dékán, majd arra is kitért, hogy a magyar mérnökképzés semmivel sem rosszabb a külföldinél, és a magyar mérnökök felveszik a versenyt a külföldi egyetemeken végzettekkel.