Vasárnap hajnali 3.00 órakor, 2.00 órára kell visszaállítani a mutatót. Ezzel szombatról vasárnapra virradó éjjel egy órát nyerünk, azaz egy órával többet aludhatunk. Magyarországon 1980 óta október utolsó vasárnapján veszi kezdetét a téli időszámítás.

Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek az emberek megszokott ébrenléti idejével, ami átlagosan reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

A vélemények ma már megoszlanak a téli-nyári időszámítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani.

Az Európai Parlament 2019. márciusában döntött arról, hogy eltörli az óraátállítást. Egyben állást foglalt arról, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. Az utóbbi években viszont nagyon nagy volt a csend a témában.

Az Európai Unió különböző szervei és a tagállamok elsősorban olyan problémák megoldásával voltak és vannak elfoglalva, mint a koronavírus-járvány, vagy az orosz-ukrán háború. Ezek rendre háttérbe szorították az óraátállítás eltörlésének kérdését.

Gulyás Gergely korábban úgy nyilatkozott, a magyar kormány a nyári időszámítást preferálná.

Portfolio, MTI, KHC