A Hősök és Mártírok Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezést a békéscsabai önkormányzat a Szabadság téren, a II. világháborús emlékműnél.

hirdetés

A rendezvényen versekkel és dalokkal emlékezett Liszi Melinda, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, illetve trombitán játszott Bakai László trombitaművész. Beszédében Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója kiemelte, 1996 óta emlékszik Békéscsaba október utolsó napján azokra a hősökre és mártírokra, akik a hazáért életüket áldozták. A 20. század borzalmas eseményei tragédiaként sújtottak le Magyarországra. Az első világháború során hazánkban több mint 3 millióan vesztették életüket.

hirdetés

A békéscsabaiak többsége az olasz és az orosz frontokon harcolt, a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred, a Sárgarigók kötelékében. A békéscsabaiak közül közel ezren estek el csatában, vagy sebesüléseik következtében, több száz hadiözvegyet, hadiárvát és rokkantat hagyva maguk után. A háborús hősök és áldozatok emlékére már 1917-ben megnyílt a hősök temetője. A sírkertben hat nemzet katonái, hősi halottai nyugszanak. A magyarok mellett oroszok, szerbek, olaszok, németek, és románok. A 728 sírból 489-ben magyar hős lelt örök nyugalomra.

hirdetés

Bár még az elsőt is alig heverte ki az ország, alig néhány évvel később következett a második világháború. A német megszállást követően a magyar zsidó lakosokat megkülönböztették, vagyonukat elkobozták, és gettókba telepítették őket. 1944 májusában Békéscsabán több mint kétezer zsidót külön lakótömbökben helyeztek el, június 25-én pedig bevagonírozták a jelentős részüket, majd megkezdték deportálásukat.

1944. szeptember 21-én brit és amerikai légitámadás érte Békéscsabát, megsemmisítve, megrongálva számos középületet, lakóházat. Közel százan vesztették életüket. Majd 1946 és 1948 között a második világháború győztes nagyhatalmai elrendelték a Magyarországon maradt német lakosság kitelepítését. A kollektív bűnösség elve alapján a német származásúakról nyilvántartás készült, kitelepítették őket Németországba, munkatáborokba, vagy málenkij robotra mentek. Ebben az időszakban Békéscsabáról több mint 300 német származású lakost telepítettek ki ártatlanul.

Ezt követően beszélt az igazgató az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről. Békéscsabán már október 28-án egyértelmű lett a hatalomátvétel, majd novemberben megtorlásként a szovjet hatalom hadműveletet indított, mely végigsöpört az országon. Számos hős vesztette életét a városban is, többek között Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt is halálra ítélték. A 20. század ezen történései bizonyítják, hogy a harcok és háborúk mindig pusztítással járnak. A történelem velejárója, az emberi cselekmények eredménye, hogy hősök, mártírok és áldozatok születnek.

Juhász Zoltánt követően Szigeti Antal katolikus plébános és Verasztó János evangélikus lelkész tartottak kegyeleti megemlékezést. A beszédek, előadások után elhelyezték az emlékezés koszorúit, virágait a városi, vármegyei önkormányzat, az intézmények képviselői, valamint a hősök, áldozatok leszármazottai, hozzátartozói.