Dr. Orosz Tivadar, a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megosztotta, a korábbiakhoz hasonlóan nehéz évet zárhattak a vállalkozások 2024 végén. Még mindig érezhető a járványhelyzet, az ukrajnai háború és az energiaárak emelkedésének hatása. Így elmondható, hogy az elmúlt évek megmutatták, mennyire tudnak a cégek mindezen tényezőkhöz alkalmazkodni.
A következő néhány esztendő várhatóan ugyancsak arról fog szólni, hogyan sikerül ez az alkalmazkodás – folytatta dr. Orosz Tivadar. Ebben igyekszik segíteni a kamara. Ehhez hozzátartozik, hogy a szervezet igen széles körben rendelkezik jogosítványokkal, ez sajátos helyzetet tesz lehetővé számára Magyarországon. Nyugati típusú, igen korszerű a kamara működése, legjobban ebben a felállásban tudják segíteni a vállalkozásokat.
A 2024-es év fejleményei behatárolják természetesen azt is, hogy milyen lehetőségek várhatóak 2025-ben. Azt is hozzá kell tenni, hogy 2023 is már egy nagyon nehéz év volt, recesszióba került az ország, ami régóta nem fordult elő. 2024-re azt remélték az elemzők, hogy visszatér egy pozitív gazdasági növekedés, lejjebb megy az infláció és újból beindul a gazdaság. Reálisnak tűntek az elvárások, de sajnos nem váltott be minden reményt ez az esztendő. Az infláció még mindig jelentős, de nem akkora, mint az előző években.
Tetézte a problémákat, hogy a beruházások jelentősen visszaestek, a vármegyében is – tette hozzá dr. Orosz Tivadar. Viszont a foglalkoztatási mutatók nem romlottak Békésben, ami határozottan pozitív fejlemény. De mindenképpen forrásokat kell mozgósítani 2025-ben ahhoz, hogy a beruházások folytatódjanak, ez létkérdés. Történt természetesen egy kereslet visszaesés is, de ez nem annyira tragikus. 2024-ben a kiskereskedelmi forgalom közel három százalékkal nőtt országosan. Sajnos a nemzetközi politikai helyzet nem javult, ez ugyancsak hordoz magában veszélyeket, gazdasági kockázatokat.
A schengeni határ kitolódása Románia felé viszont egy határozottan pozitív fejlemény. A határellenőrzés így megszűnt, ami már most sok eredményt hozott. Románia az ország egyik legfőbb export partnere, még a vészhelyzetben is dinamikus maradt a két ország gazdasági kapcsolata – emelte ki dr. Orosz Tivadar, aki egyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatának elnöke is. A határ megnyitása megkönnyíti az árukapcsolatok bővítését is. A magyar-román határ közel 500 kilométer hosszú, eddig 12 helyen lehetett átjárni, hamarosan ez újabb tíz átkelővel bővül majd. Emellett magyar és román oldalon ugyancsak zajlanak az útfejlesztések, az M44-est is tervezik meghosszabbítani Nagyszalonta felé.
A dr. Orosz Tivadarral készült teljes interjút itt meghallgathatják: