A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a lakott településeken is szép számban költenek kuvikok. Jelenlétükről legnagyobb eséllyel a tél második felének melegebb napjain szerezhetünk tudomást. Ilyenkor ugyanis gyakran a házak kéményein melegednek, napoznak.

Magyarországon kilenc bagolyfaj költ rendszeresen, közülük négy a lakott településeken is. Sőt, a kuvikra és a gyöngybagolyra kifejezetten jellemző, hogy az emberi építmények tetőszerkezetében költ. Esetenként a macskabagoly és az erdei bagoly is a lakott területeken neveli fel fiókáit.

hirdetés

A négy fajból a kuvik a legkisebb testű, kb. 20 cm hosszú. Jellemzően külterületi tanyák, majorságok, állattartótelepek háborítatlanabb épületrészeit választja. A lakott települések kertes házas övezetében szintén rendszeres költőfaj. Sokan nem is tudnak arról, hogy a környezetükben kuvikok költenek. Erről ilyenkor, a melegebb tél végi napokon könnyen meggyőződhetnek. A kuvikok ugyanis az év többi időszakában rendszerint csak sötétedéskor bújnak elő rejtekhelyükről, a tél végi napsütést azonban még a kora délelőtti és a napnyugta előtti órákban is szívesen élvezik. A fűtéstől átmelegedett kéményeken láthatjuk őket a leggyakrabban. Ebben az időszakban már egyébként is aktívak, zajlik a területfoglalás és a párba állás. Faluhelyen főként az Alföldön gyakori költőfaj, de a nagyvárosok peremkerületeinek kertes házainál is előfordul. Ráadásul a kisebb rágcsálók, például a házi egerek megfogásával hasznot is hajt.

Nem teljes mértékben kötődik az emberi településekhez, hanem a természetes élőhelyeken is előfordul, ahol nagyobb faodvakban költ, de az állomány nagyobb része az épületekhez kötődik. Jellemzően eresz alatt, nagyobb fali üregekben, romos tanyákban találja meg magának az elhanyagolt, háborítatlan helyet a fiókák felneveléséhez. Táplálékának döntő részét a kisebb rágcsálók, egerek, pockok képezik. De nyáron nagyobb rovarokat, például szöcskéket, sáskákat, ganajtúróbogarakat is fogyaszt – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.