Az agrárium helyzete, kitörési lehetőségei Békés vármegyében címmel szervezett közös sajtótájékoztatót a közelmúltban a Békés Vármegyei Kormányhivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatósága.
Kozsuch Kornél, NAK és MAGOSZ Békés vármegyei szervezete elnöke köszöntötte elsőként a megjelenteket, kiemelve, nagy öröm, hogy ezt a sajtótájékoztatót a kormányhivatallal, dr. Takács Árpáddal közösen tartják. Mindkét szervezet nagyon sokat tesz azért nap mint nap, hogy a gazdák könnyebben tudjanak ügyeket intézni. 2024-ben a vármegyében 26.258 fő őstermelő tevékenykedett, közülük több mint 10.000 fő családi gazdaságban. Az ő munkájukat például a különböző kérelmek helyes beadásában a falugazdászok segítik.
hirdetés
Az elnök rávilágított arra, hogy egyre többet igyekeznek foglalkozni a fiatal gazdákkal, hiszen az ifjúság jelenti a jövőt. Jó kapcsolatot ápolnak a szakképző intézményekkel, részt vesznek a pályaválasztási rendezvényeken. Igyekeznek a fiatalok számára olyan lehetőségeket, élményeket biztosítani, amelyekkel biztosabban ennél a szakmánál maradnak a későbbiekben is.
A Magyarok Kenyere Program azért kiemelt jelentőségű a vármegyében, mert általa a gazdálkodók visszaadhatnak abból a támogatásból, amelyet ők kaptak. Az összegyűlt búzából készült liszt tavaly is rászoruló családokhoz, intézményekhez került, nagyrészt a vármegyében. Közel 55.000 kilogramm búzából 35.650 kilogramm liszt készült, ebből 27 vármegyei intézmény kapott 23.000 kilogrammot.
Dr. Takács Árpád, a Békés Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán kifejtette, mind a nyilvántartott gazdálkodók, mind a földterület tekintetében Békés vármegye a második az országos rangsorban. Jelen pillanatban tehát a vármegye egyik legfontosabb kitörési pontja, lehetősége az agrárium, a vidékfejlesztés. A kormányhivatal és a gazdák kapcsolata igen széleskörű, hiszen a legtöbb osztály kapcsolatba kerül velük előbb-utóbb. Tavaly mintegy 160.000 döntést hozott csak egy főosztály az agráriumhoz kapcsolódva.
Az agrártámogatások rendszerében új időszámítás kezdődött 2023. január elsejével, elindult ugyanis az új közös agrárpolitika. Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű, a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az ország költségvetéséből. Ezt a főispán történelmi jelentőségű lépésnek nevezte. Közel 8.000 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére 2027-ig. Továbbra is elérhetőek lesznek a kisüzemi beruházási támogatások, illetve az önkormányzatok ugyancsak pályázhatnak majd például külterületi utak fejlesztésére, egyedi szennyvízkezelési megoldásokra, valamint infrastruktúrafejlesztésre a vidéki térségekben.
