A Kossuth téren koszorúzással kezdődött a március 15-ei program Békéscsabán, majd az időjárásra tekintettel a Csabagyöngyében hallgathatták meg a csabaiak Szarvas Péter polgármester ünnepi gondolatait. Ekkor adták át a városi elismeréseket is, illetve gratuláltak azoknak, akiket Budapesten tüntettek ki.
hirdetés
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek március 15-én Békéscsabán is. Bár az esős időjárás miatt a programokat áthelyezték a Csabagyöngyébe, a megemlékező koszorúkat elhelyezték a 120 évvel ezelőtt felállított Kossuth szobornál. Koszorúztak az önkormányzat, a rendvédelmi szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, az oktatási intézmények és a pártok képviselői, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, valamint civil szervezetek képviselői.
hirdetés
Ezt követően a Csabagyöngye Kulturális Központba várták a családokat, emlékezőket, ahol többek között a hagyományőrző civil szervezetek tartottak bemutatókat, illetve játszóház, kézműves foglalkozás is várta a kicsiket-nagyokat. Ugyancsak a kulturális központban mondta el megemlékező beszédét Szarvas Péter, kiemelve, a ’48-as események a magyar társadalom meghatározó pillanatai voltak. Ez egy olyan örökség, amely összeköti a magyarokat, bárhol is éljenek a világon.
1848 márciusában a magyar politikai közvélemény több síkon élt, vitázott, Pesten a Petőfiék által vezetett fiatalok hangosan szervezkedtek. Pozsonyban ülésezett az utolsó rendi országgyűlés, zajlottak az intézkedések a jobbágyfelszabadítás érdekében. Elkezdődött az első magyar kormány felállítása. Majd kiütött a forradalom, a pesti események híre néhány nap alatt elért Békéscsabára is. Másnap a városban rendkívüli ülést tartott a képviselőtestület, kimondták a csatlakozást a pesti eseményekhez. Bemutatták a városban is a megzenésített Nemzeti Dalt, mindenki várta a változásokat, ugyanakkor a félelmek is megjelentek.
Végül nem Magyarországon dőlt el a magyarok sorsa, a Habsburg Birodalom a maga soknemzetiségű voltával egy további lapot húzott a bonyolult játszmában. Polgárháború, szabadságharc, végül porosz beavatkozás történt, majd a bukás, és a bosszú következett. A birodalomra szükség volt az európai egyensúlyhoz, végül ez döntött. 1848 a saját évszázadának igazodási pontja maradt, meghatározó eleme a dualizmus korának, Kossuth pedig kultuszszereplő lett.
Több elismerést is átadtak március 15-e alkalmából. A városi közgyűlés korábban döntött arról, hogy a Békéscsabáért kitüntetést ezúttal Mácsai Sándor, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke kapja. A Békéscsabai Életműdíjat pedig Vincze Jánosné és férje, a Kisvendéglő a Hargitához étterem tulajdonosai, továbbá Vozár Márton vendéglátó és oktatási szakember érdemelték ki.
Emellett egy-egy virágcsokorral gratulált azoknak is a városvezető, akik Budapesten vehettek át valamilyen rangos elismerést. Ilyen volt többek között Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, aki a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát kapta. Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező, előadóművész, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, a Békéscsabai Jókai Színház korábbi igazgatója. Továbbá Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott dr. Becsei László Richárd sebész főorvos, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgató főorvosa.
Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Kádár Manni népi kézműves alkotó, mézeskalács-készítő mester, Kóti Hajnalka, a Békés Megyei Könyvtár részlegvezetője, a Békés Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer munkatársa, Schusztek Tiborné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület és a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány gazdasági vezetője, illetve Szrenka Pálné, a Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetségének elnöke.
