Mostanra igazi, teljes zöld pompájában burjánzik a természet a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén. A hullámtéri erdőket járva itt is, ott is madárfiókák élelemkérő csivitelésére lehetünk figyelmesek.

Az április végi, május eleji esők és a melegedő hőmérséklet hatására az ártéri gyepek intenzíven növekednek, a fák pedig harsány zöld lombozatot növesztettek. A lombok között a madarak tökéletes költőhelyre leltek. Ha a part menti erdőkben sétálunk, sokszor felfigyelhetünk éles, vékony csivitelésre, az énekesmadarak fiókáinak hangos, élelemkérő hangjára. A fiókákat azonban nem láthatjuk, ugyanis azok a fákban lévő odvakban lapulnak. Számos énekesmadár ugyanis idős fák belsejében lévő odúban, a legvédettebb helyen rakja le tojásait és neveli fiókáit.

A legtöbb odúlakó madárnak mostanra már tollasodó, vagy egészen nagy fiókái vannak, melyek, ha észlelik, hogy érkezik a szülőmadár, akkor igen hangos csiviteléssel követelik az élelmet. Ilyenek például a seregélyek, akik idén igen korán, már február végén elkezdték foglalni az odúkat, most pedig már szorgalmasan hordják az élelmet fiókáiknak. Ha sikerül a fiókahang alapján megpillantanunk az odú bejáratát, akkor ott pár percig csöndesen állva biztosan tanúi lehetünk egy ilyen etetésnek. A szülőmadár rovarokkal, hernyókkal, gilisztákkal megtömött csőrrel érkezik, egy pillanatra megáll az odú szélén, majd bebújik, hogy megetesse mindig éhes fiókáit.

A seregélyek mellett talán legismertebb énekesmadaraink, a cinkék is már népes fészekaljakat etetnek. A széncinkék és a kék cinkék egyaránt akár 9-12 fiókát is képesek felnevelni. Ez igen nagy feladat, szinte néhány percenként érkeznek a szülőmadarak, akik valóságos ételfutárok.

A cinkék mellett a csuszkák is már fiókát nevelnek. Az előbb említett fajokhoz hasonlóan ők sem vájnak odút, hanem rendszerint harkályok által készített odút foglalnak el. A bejáratot sárral úgy tapasztják ki, hogy csak ők férjenek be rajta, a náluk nagyobb madarak ne tudjanak bejutni.

Május elején az odúkészítő fajok, azaz a harkályfélék is már sok esetben fiókás fészekaljjal rendelkeznek. A marosi erdőkben találkozhatunk az egyébként is gyakori balkán fakopánccsal és a nagy fakopánccsal. Mivel ezek a fajok a leggyakoribbak, így ők készítik a legtöbb odút, melyet aztán az énekesmadarak is elfoglalnak. A marosi erdőkben a fekete harkálynak szintén erős állománya él. Ez a legnagyobb harkályfaj, 50 cm-es testhosszához igen nagy odú is társul. Az általa vájt odúban még akár szalakóta, búbosbanka vagy – főként hegyvidéki területen -, kék galamb is megtelepedhet.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a marosi erdőkben és a Bökényi-tanösvény mentés is számos mesterséges fészekodút helyezett ki. Így nem kell megvárni, hogy az erdőállomány elérje azt a kort, amikor már odvasodnak a fák, illetve nagyobb mennyiségű holt fa lesz, melyben a harkályok is könnyebben vájnak odút. A mesterséges fészekodúk kihelyezésével ugyanolyan alkalmas és jó fészkelőhelyet tudunk biztosítani az énekeseknek, mint a természetes odúkban – írja honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.