A közelmúltban a szeles napokon érdekes jelenségeket figyelhettünk meg a Körös-Maros Nemzeti Parkban fekvő kardoskúti Fehér-tavon.

hirdetés

A légáramlatok kétféle módon – erős széllel és porördögök keletkezésével – fújták ki a száraz tómeder aljáról a fehér sziksót és takarították ki onnan a felgyülemlett szerves anyagokat.

A szikes tavak életében jelentős szerepet játszik a légmozgás, a szél. Vannak olyan szikes tómedrek is, amelyek a szél által kifújt, úgynevezett szélbarázdákban alakulnak ki. Jellemzően ezek a szikes tavak egy nyílt, fátlan környezetben, pusztai környezetben találhatók, ahol nincsen semmi, ami útját állná az erős légmozgásnak.

A szikes tavak időszakos vízállások, tehát az év egy részében van bennük víz, máskor szárazon állnak. Amikor vízborítás van a mederben, akkor is erős a szélnek a hatása. Egyrészt a tólengés által erodálódnak a partok, a szél tehát ezáltal is formálja a szikes tavak medrét, másrészt ezt a sekély vizet folyamatosan zavarosan tartja. Nyáron, amikor a szikes tavak kiszáradnak, akkor is látványos a szélnek a munkája: a kiszáradt aljzatokon nemcsak a felszínen kivált sziksót, hanem a növényi és állati eredetű szerves anyagokat is eltávolítja az iszapfelszínről. Ez a tónak egy tisztulási folyamata, így a szél tehát hozzájárul ezeknek az időszakos sekély tavaknak a kedvező ökológiai állapotához.

Augusztus végén erős déli légáramlat volt, ami a melegfronttal együtt érkezett. Ekkor a kardoskúti Fehér-tónál igen nagy mennyiségben fújta ki ez az erős szél a tómeder felszínén felhalmozódott sziksót. Később, szeptember első napjaiban, az anticiklonos időjárásban pedig a porördögök látványos keletkezése volt az, ami ugyanezt eredményezte. Egy-két napon keresztül olyan intenzív volt ez a jelenség, hogy akár néhány percenként is születtek újabb és újabb porördögök és négy-öt ilyen portölcsérnek a táncát is megfigyelhettük egyszerre. A nagyobb, erősebb tölcséreknek a magassága akár a több tíz métert is elérte – írja honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.