Ötszörösére nőtt a könnyűszerkezetes családi házak aránya az új építéseken belül: míg 2021-ben még 3% körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20%-ot. A keresletet a növekvő építési költségek és az energiahatékony megoldások iránti igény hajtja. A trend erősödésére reagálva a Duna House a kivitelezési oldalon is bővítette partneri együttműködéseit.
Ez is érdekelheti:
Gyermekotthoni brutalitás: letartóztatták a 8 kiskorút bántalmazó felügyelőt„A könnyűszerkezetes ház sokáig kényszermegoldás volt, ma már korszerű építési forma és műszaki szempontból is egyenrangú alternatíva. Tízből két építkező már kifejezetten ezt keresi, mert nem akarnak kompromisszumot a hőszigetelés és a modern gépészet terén” – mondta Máté Ferenc, a Duna House ügyvezető igazgatója.
A nemzetközi trendekhez zárkózik fel a hazai piac
A növekedés nemzetközi összevetésben sem egyedi: Nyugat-Európában az új építésű családi házak 45–70%-a készül könnyűszerkezetes technológiával. A hazai arány emelkedése részben az építési technológia fejlődésével, részben a szigorodó energetikai előírásokkal magyarázható.
„A könnyűszerkezetes építés terjedése mögött elsősorban a hagyományos kivitelezés drágulása áll” – emelte ki Kemény László, a Duna House könnyűszerkezetes ingatlanokra specializálódott franchise partnere, hozzátéve: a Duna House a kivitelezési oldalon is együttműködik könnyűszerkezetes technológiára specializálódott partnerekkel. A kereslet gerincét a középosztály adja: ők meglévő ingatlanuk értékesítéséből, illetve állami támogatások és kedvezményes hitelek bevonásával finanszírozzák az új házat.
A költség és tervezhetőség a fő szempontok
A működési költségek is erősen befolyásolják a döntéseket. A korszerű rétegrenddel épülő szerkezetek fajlagos hővesztesége alacsonyabb, így az energiafelhasználás mérsékelhető. Egy új építésű, könnyűszerkezetes családi ház éves rezsiköltsége akár 30–50%-kal is alacsonyabb lehet egy korszerűtlenebb, hagyományos falazatú ingatlanhoz képest.
Mi hajtja a könnyűszerkezetes házak térnyerését?
A piaci bővülés mögött három fő tényező áll. Egyrészt az építési költségek: 2026 elején egy kulcsrakész, korszerű gépészeti megoldásokkal – például hőszivattyús rendszerrel – épülő könnyűszerkezetes ház nettó fajlagos költsége jellemzően 450–600 ezer Ft/m² sávban alakul, ami több esetben a hagyományos építés alsó-középső tartományával versenyez. Másrészt a teljes beruházási szint is kedvezőbbé vált: az agglomerációban egy 90–110 m²-es új családi ház telekkel együtt jellemzően 65–80 millió forintos összköltséggel valósítható meg, ami egyre gyakrabban jelent alternatívát a használt ingatlanok megvásárlásával és felújításával szemben, ahol a végső költség sok esetben nehezebben tervezhető. Harmadrészt a finanszírozási környezet is támogatja a szegmens bővülését: a könnyűszerkezetes épületek megfelelnek az energetikai és műszaki előírásoknak, így a legtöbb állami támogatási forma is elérhető.
A piaci visszajelzések alapján a rövidebb kivitelezési idő és a tervezhető költségek iránti igény folyamatosan erősödik, emiatt középtávon tovább nőhet a könnyűszerkezetes technológia aránya az új építésű családi házak piacán, elsősorban az agglomerációs övezetekben.
