Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte szerdán a franciaországi Évianban rendezett G7-es csúcstalálkozó „sikerét”, amelyet „az itt összegyűlt vezetők közötti egység, minőségi viták és valódi együttműködés pillanatának” nevezett az elmúlt hónapok hónapok „nézeteltérései” után.
hirdetés
„Ez a G7 objektíven sikeres volt, (…), az egység, minőségi vita és valódi együttműködés pillanata volt a vezetők között” – mondta az államfő a hét legfejlettebb ipari ország vezetőinek háromnapos találkozójának záró sajtótájékoztatóján, amely szerinte „nagyon szoros koordinációt tett lehetővé a válságok kezelésére és korunk nagy kihívásainak megoldására”.
A francia elnök „rendkívüli fontosnak” nevezte, hogy a Hetek újból aktívak lettek az Oroszországra gyakorolt nyomás növelése érdekében. „Elköteleztük magunkat a nyomás fokozására, beleértve a szankcióink megerősítését, és a G7 újraaktiválódása (…) rendkívül fontos” – mondta. Ukrajnával kapcsolatban „ez az első alkalom, hogy ilyen mértékű egyetértés van a Hetek között. És ez az első alkalom, hogy ilyen világos következtetéseket vontunk le” – tette hozzá.
A francia elnök mindenekelőtt amerikai kollégája, Donald Trump fordulatára utalt, miután ez utóbbi kedden több megbeszélést is folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az amerikai elnök ezt követően jelezte, kész visszaállítani az orosz olajra vonatkozó szankciókat.
Emmanuel Macron örömmel nyugtázta, hogy francia kezdeményezésre a csúcstalálkozón „rendkívül nyílt, rendkívül hasznos és gyümölcsöző” megbeszélések folytak, amelyek „lehetővé tették, hogy újra összehangoljuk a helyzetértékeléseinket”.
„Mindenki megállapította, hogy Ukrajna sokkal jobban ellenáll, mint ahogy azt egyesek gondolták, és hogy Oroszország nehéz helyzetben van” – hívta fel a figyelmet a francia elnök.
Ezenkívül emlékeztetett arra, hogy a G7-ek között nemrégiben még „valódi nézeteltérések voltak”. „Amikor egy éve találkoztunk a G7-en, a helyzet nagyon más volt. Tehát változtattunk a dolgokon” – mondta.
A csúcstalálkozó során az Egyesült Államok azt is elfogadta, hogy amerikai vállalatok engedélyeket adjanak ki Ukrajnában nagy hatótávolságú rakéták gyártására. Az amerikai elnök – akitől nem áll távol figyelmen kívül hagyni a nagy diplomáciai találkozók záróközleményeit -, ezúttal aláírta a hét vezető közös nyilatkozatát.
Németország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság „elkötelezték magukat, hogy fokozzák a nyomást Oroszország háborús gazdaságára”. A hetek üdvözölték az amerikai-iráni megállapodást is, amelyet a zárónyilatkozat szerint „Donald Trump elnök szilárd vezetésével” értek el a felek.
A záró sajtótájékoztatón Emmanuel Macron francia elnök arra is felszólította partnereit, hogy „jobban szabályozzák” a mesterséges intelligenciát, figyelmeztetve a „demokráciák közötti együttműködés hiányának” kockázatára.
„Jobban kell szabályoznunk (a legfejlettebb mesterséges intelligencia modelleket) annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy autoriter rendszerek vagy olyan emberek kezébe kerüljenek, akik veszélyeztethetik a kiberbiztonságunkat vagy társadalmainkat” – mondta a francia elnök, kiemelve, hogy „a válasz nem lehet az, hogy a demokráciák nem működnek együtt”.
„Amit a következő hónapokban építünk, az a diskurzusok és az együttműködések valamilyen fajta platformja lesz néhány demokrácia között a mesterséges intelligencia kockázatával szemben (…) közös normák meghatározására” – tette hozzá Macron, megjegyezve, hogy ezt a munkát szeptemberre be kell fejezni.
„Az illetékes hivatalainknak mostantól együtt kell működniük, hogy a biztonság és a kiberbiztonság terén kormányról kormányra zökkenőmentes kapcsolatunk legyen” – hangsúlyozta a francia elnök, szorgalmazva, hogy „nyitottabb politikát folytassunk, beleértve a magánszektort is”.
Azt állítva, hogy Franciaország az egyik ritka ország, amely versenyképes lehet Kínán és az Egyesült Államokon kívül a nagyon fejlett mesterséges intelligencia terén. Emmanuel Macron megerősítette, hogy kormánya „felgyorsítja a beruházásokat és a számítási kapacitások mozgósítását a saját modelljeihez (…) hogy éppen ezt a lemaradást a lehető leggyorsabban behozhassa a következő 6-12 hónapban”.
A G7 vezetői között elsősorban a digitális adóztatás és szabályozás kérdésében vannak véleménykülönbségek.
Donald Trump – még mielőtt a csúcstalálkozóra érkezett volna – Washingtonban megfenyegette Franciaországot, hogy 100 százalékos vámot vet ki a francia borra, ha Párizs nem törli el a nagy amerikai technológiai cégek, köztük az Apple, a Google és a Meta bevételeit sújtó adót. Évianban a két ország diplomáciai források szerint megegyezett abban, hogy konszenzusos megoldást keresnek.
A digitális adók ügye érzékeny kérdés az amerikai elnök számára, aki a szektor számos befolyásos vezetőjének támogatását élvezi. Az amerikai kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a múlt héten arra utasította az amerikai MI-startupot, az Anthropicot, hogy függessze fel a hozzáférést a két legerősebb modelljéhez, a Claude Fable 5-höz és a Mythos 5-höz, minden „külföldi állampolgár” számára. Az Anthropic végül úgy döntött, hogy mindenki számára megszünteti a hozzáférést.
MTI
