Jóval kevesebb vonuló kék vércse állt meg éjszakázni a Körös-Maros Nemzeti Park tájain az idei őszi szinkronszámlálások adatai szerint, mint a korábbi években. A szakemberek szerint a rendkívüli szárazság és az ebből fakadó súlyos táplálékhiány áll a drasztikus egyedszámcsökkenés hátterében.
A Körös-Maros Nemzeti Park területe a kék vércsék egyik legfontosabb hazai gyülekezőhelye. A madarak a téli, afrikai vonulásuk előtt itt gyűjtenek erőt rágcsálók és rovarok fogyasztásával. Az augusztus végén indult heti szinkronszámlálások adatai alapján azonban idén a megszokottnál lényegesen kevesebb madár tudott megfelelően felkészülni a hosszú útra.
Eltűntek a sáskák és a pockok, hamarabb útra keltek a madarak
A hazai őszi gyülekezés csúcsa általában szeptember 15. és 25. közé esik, ám a tartós szárazság miatt a kisemlősállomány gyakorlatilag összeomlott, a kiszáradt növényzetben pedig rovarokat is alig találni.
A szárazság hatásai a nemzeti park különböző tájegységein is jól megmutatkoztak:
Kígyósi-puszta: A korábbi években megszokott 60–70 példányos maximumok helyett az éjszakázó kék vércsék száma idén a 10-et sem érte el. Az itt költő egyedek a táplálékhiány miatt szokatlanul korán, már júliusban elhagyták a területet.
Dévaványai-Ecsegi puszták: Míg más években az ezret is meghaladta a számuk, idén a csúcs mindössze 680 madár volt (szeptember 3-án), amely azóta 130–140-re csökkent. A madarak a megszokott egyetlen éjszakázóhely helyett idén már négy helyszínt is váltottak, és szokatlanul későn, csak sötétedéskor érkeztek meg.
Csanádi puszták: A korábbi ezer feletti létszámmal szemben idén csak elvétve találtak kék vércséket a szakemberek; a legtöbbet, mindössze 26 példányt a puszta szegélyében, egy kis erdőfoltban regisztrálták.
Cserebökényi-puszták: A tavalyi 850-es csúccsal szemben idén a legmagasabb mért egyedszám 330 volt egy olyan telepített erdőben, amelyet a tulajdonosai öntöztek, árasztottak.
Kardoskúti-puszta: A korábbi évek 700 körüli rekordjával szemben az idei csúcs alig haladta meg a 200 példányt.
A kék vércsék októberben indulnak el Afrika felé, ahol a világállomány jelentős része Angolában és a környező országokban tölti a telet. Az idei tapasztalatok rávilágítanak arra, hogy a klímaváltozás és az extrém aszály milyen közvetlen veszélyt jelent a vonuló madárfajok élelemellátottságára.
Körös-Maros Nemzeti Park











