Izgalmas jeleneteknek lehetnek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületére látogatók: az északról vonuló halászsasok látványos légi párbajokat vívnak a folyó felett az ott fészkelő, területeiket védő rétisasokkal.
A hazánkban nem költő, észak-európai állományhoz tartozó halászsasok a tavaszi és az őszi vonulási időszakban jelennek meg Magyarországon. Egy-egy alkalmas táplálkozóhelyen jellemzően néhány napot elidőznek erőt gyűjteni, mielőtt folytatnák vándorútjukat déli telelőhelyeik felé. A Maros hazai szakaszán az utóbbi években már rendszeresen megfigyelhető egy-egy példány.
Ideálisak a körülmények a halfogásra
A Maros jelenlegi alacsony vízállása és az ahhoz társuló csekély hordalékszállítás kifejezetten kedvez a szárnyas ragadozóknak. A víz a jelentős lehűlés hatására gyorsan letisztult, több mint egyméteres mélységig teljesen áttetszővé vált, a homokpadok peremén pedig a teljes vízoszlop átlátható.
hirdetés
Ez a ritka tisztaság kiváló táplálékszerzési feltételeket teremt a kizárólag hallal táplálkozó halászsas számára, amely így akár nagy magasságból is könnyen kiszúrja zsákmányát.
A madarak éjszakázásra rendszerint ugyanazt a folyómenti száraz fát használják, napközben pedig a víztükör felett járőrözve pásztázzák a folyót. Amint meglátnak egy megfelelő halat, egy ideig egy helyben lebegnek – szitálnak –, majd szárnyaikat összehúzva, hatalmas csobbanással zuhanórepülésben csapnak le rá, a zsákmányt pedig egy közeli fán fogyasztják el.
A kisebb, fordulékonyabb halászsas meghátrálásra kényszeríti a rétisast
A Maros-ártérben azonban egész évben jelen vannak a területüket hevesen védelmező rétisasok is, akik konkurenciát látnak a hallal táplálkozó vonuló rokonban. Szeptember végén és október elején több alkalommal is megfigyelték, ahogy a megjelenő halászsas agresszíven támadta a levegőben feltűnő rétisast.
A kisebb termetű, keskenyebb szárnyú és lényegesen fordulékonyabb halászsas hatékonyan a jóval lomhább rétisas fölé kerül, és addig támadja, amíg az meg nem hátrál. A látványos légi csaták során a helyi megfigyelések szerint a rétisas eddig mindig engedett a nyomásnak, és jobbnak látta elhagyni a vitatott légteret.
A színesedő őszi lombok által övezett, kristálytiszta Maros-ártér a természetkedvelők számára így nemcsak gyönyörű látványt, hanem ritka, izgalmas madártani élményeket is kínál ezekben a hetekben.
