A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén a közelmúltban felmérték egy meglehetősen ritka lepkefaj, a sztyeplepke állományát. Ezt ilyenkor ősszel a levetett bábingek (bábbőrök) száma alapján lehet megállapítani.

A sztyeplepke Romániában, Ukrajnában és Ázsia kiterjedt sztyeppterületein honos, Magyarország az elterjedési területének nyugati határán van. Nálunk elsősorban a Hortobágyon, a Hevesi-síkon, a Borsodi Mezőségben és a Dél-Alföldön található meg a faj. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül eddig csupán a Csanádi pusztákon sikerült bizonyítani a jelenlétét. Fokozottan védett és Natura 2000-es jelölőfaj is.

Kis zömök lepkéről van szó, melynek 30-44 mm fesztávú szárnyai vannak. Feje és tora barnás, potroha sárgásbarna. Szárnyait kávébarna foltok díszítik. Kétoldalt fésűs csápja van. Szürkületkor válik aktívvá, gyengén és keveset repül.

Az imágók július közepén jelennek meg és augusztus végéig rajzanak a kifejlett lepkék. A lárvák feltehetőleg minimum 3 évig fejlődnek a talajban, tápnövényük a gumós macskahere. Mivel a faj tápnövényhez kötött, így ugyanott található meg, ahol a gumós macskahere is jelen van, azaz a nyílt száraz, félszáraz gyepeken, leginkább löszgyepeken. A Csanádi pusztákon belül nagyobb számban található például a Királyhegyesi-pusztán és a Montág-pusztán.

A sztyeplepkék jelenlétét az őszi időszakban leginkább a levedlett bábbőrökből lehet kimutatni. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2020-ban kezdte meg a faj jelenlétének részletesebb feltérképezését. Mivel a lepkék három évig fejlődnek, ezért fontos, hogy legalább három egymást követő évben folytassák a vizsgálatot. Október végén bejárták azokat a löszfoltokat, ahol a legnagyobb valószínűséggel élnek sztyeplepkék. A megtalált bábbőrök alapján megállapították, hogy az idei rajzás szerényebb volt a tavalyinál, de az állomány továbbra is stabil, néhány ezer példányra tehető – számolt be a nemzeti park.