A rendkívüli aszály, valamint a takarmány- és energiaárak drasztikus emelkedése újfajta kihívások elé állította idén a haltermelő ágazatot, ennek ellenére lesz elég tógazdasági hal a horgászat számára szükséges haltelepítéshez és a lakosság karácsonyi igényeinek kielégítésére is a szakmai szervezetek szerint.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) szerdán Keszthelyen tartott közös sajtótájékoztatóján Németh István, a MA-HAL elnöke elmondta, a 26 ezer hektáros összterületű magyarországi tógazdaságokban idén komoly gondot okozott a 121 éve nem látott óriási aszály, amely legsúlyosabban a dunántúli völgyzárógátas halastavakat érintette. Több száz hektárnyi tófelület kiszáradt, illetve több ezer hektáron csak a felét tudták biztosítani az üzemi vízszintnek. A sekély vizekben könnyen prédává vált halállományt kormoránok, gémek, kócsagok, sirályok pusztították – tette hozzá.

Becsléseik szerint a Dunántúlon mintegy 15-20 százalékkal kisebb lesz a termés idén, és miután a haltermelésre három éves ciklus a jellemző, a későbbiekben a 30 százalékot is elérheti a visszaesés a térségben – közölte az elnök. Az Alföldön, ahol körtöltéses tavakban folyik a termelés, szerencsésebb a helyzet, mert bár jelentős villamos energia felhasználással, de ezeket a tógazdaságokat el tudták látni vízzel – tette hozzá. A költségek emelkedése miatt karácsonykor akár 1800-2000 forintba is kerülhet egy kiló ponty – prognosztizálta a MA-HAL elnöke.

Az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, míg a korábbi években a magyar haltermelés 18-22 százalékát exportálták, idén várhatóan ez az arány 10 százalék alá csökken a hazai ellátás zavartalanságáért, pedig mint megjegyezte, keresett a jó minőségű magyar hal a környező országokban.

Németh István arról is beszélt, hogy az ágazat 18 milliárd forintos támogatást remél a jövőre induló Magyar halgazdálkodási operatív program pluszban. A 60 százalékos intenzitású támogatás segítségével a termelők jelentős technikai fejlesztéseket tudnának végrehajtani, amivel elkerülhetővé válnának az ideihez hasonó traumák – vélekedett a MA-HAL elnöke. Hozzátette, bízik abban, hogy talpon marad az ágazat és nem csökken jelentősen a tógazdaságok területe az országban. Megjegyezte, hogy a tavaszi halellátás alakulása még nem látható előre, az több mindentől függ.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy idén 800 ezer fölé emelkedett a regisztrált horgászok létszáma Magyarországon. A természetes vizek nagy részét, több mint 60 ezer hektárt a MOHOSZ kezeli, ahová több mint 5 milliárd forintból mintegy 4800 tonna halat telepítettek. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte a szolgáltatások színvonalának megtartását, benne a haltelepítésekkel, és a több mint ezer fős halőri létszám ellátását megfelelő eszközökkel.

Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója elmondta, hogy a Balaton vízszintjéből az elmúlt hetek esőzései ellenére még mindig hiányzik 50 centiméter. A tavalyi év végén kezdődő aszály idén tavaszra olyan mértéket öltött, hogy a társaság tógazdasági területeiből 55 hektárt fel se tudtak tölteni, és több száz hektáron csak félig, vagy csökkentett vízmennyiséggel tudtak gazdálkodni. Nyár végére több tógazdaságukban komoly vízhiány alakult ki, ami miatt több helyen történt elhullás, és szükségessé vált a rendkívüli halászat. A társaság a nehézségek ellenére teljesíteni tudja a Balatonba történő haltelepítési kötelezettségeit mind mennyiségben, mind minőségben – közölte.

Az MTI kérdéseire válaszolva a vezérigazgató elmondta, szeptember végéig 78 ezer horgászjegyet értékesített a BHN, ezerrel kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló időszakában, viszont 15 millió forinttal több lett a bevételük, mivel a megvásárolt engedélyekben több volt az éves, mint az időszakos jegy.