Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.

hirdetés

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be a feltámadási szentmisét. Nagyszombaton a legtöbb helyen sötétedés után, de mindenképpen az esti órákban veszi kezdetét a vigília szentmise, melynek lényegi részei a IV. század óta változatlanok. A szertartás négy része a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében. A tűzszentelés szertartása után a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye „Krisztust, a világ világosságát” jelzi.

hirdetés

Az igeliturgiában az olvasmányok végigvezetik a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, és ismét megszólalnak a – nagycsütörtök óta hallgató – harangok, az orgona és a csengők.

hirdetés

Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket – a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást -, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília csúcspontja az Eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatása. A mise végén a legtöbb helyen körmenetet tartanak. A világegyház legnagyobb ünnepén, húsvétkor a hívők közössége Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, a megváltást ünnepli.

Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be minden templomban, és hirdetik, hogy Krisztus „feltámadt, valóban feltámadt”, Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett – áll az MKPK közleményében.

MTI