A közelmúltban ismét gepida kori leletekre bukkantak Gyulán, egy építkezést megelőző feltárás során. Ezúttal a paradicsomi lakótelepen kutattak a régészek. A részletekről Liska András régészt, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetőjét kérdeztük.
hirdetés
A gepida nevet manapság talán a legtöbben egy kerékpármárkával azonosítják, pedig a népcsoport sokkal korábban létezett – kezdte Liska András. Egy keleti germán csoportról van szó, amely viszonylag rövid ideig élt a Kárpát-medencében, konkrétan Erdély és az Alföld egyes részein. Létrehozták itt saját királyságukat az ötödik század környékén, igen jelentős hagyatékuk ismert. Az avar honfoglalásig éltek ezen a részen. A gepidák képezték azt az alapnépességet, amelyet később a magyar honfoglalók itt találtak, például a későbbi Békéscsaba területén is. Az itt maradt gepidák idővel beolvadtak az érkező csoportokba.
hirdetés
2011-ben találtak a régészek elsőként ezen a környéken egy olyan sírt, amelyből a gepida korszakhoz köthető leletanyag került elő. Arany tárgyak, ezüst övveretek voltak a sírban, amely közel helyezkedett el ahhoz a területhez, ahol most garázsok építése miatt az illetékes hatóság elrendelte a feltárást. A régészeti terepbejárások még az 1990-es években zajlottak le itt, felszíni leletek (edénytöredékek) szóródása alapján ki tudták jelölni a régészeti emlékek területét, a régészeti lelőhely kiterjedését. A jelenlegi építési terület a korábban már regisztrált régészeti lelőhely kellős közepén fekszik – emelte ki a szakember.
hirdetés
Az újonnan kijelölt területen egy gepida kori, félig földbe süllyesztett lakóházra bukkantak a régészek. Ezt dokumentálták, illetve találtak különböző fazéktöredékeket, állatcsontokat. Ezeket a típusú házakat valószínűleg néhány télen át használták, ezt követően elkezdhetett az oldala beomlani, nem maradt alkalmas a mindennapi életre, így a lakók magára hagyták és kialakítottak néhány méterrel arrébb egy másikat. Ekkor a tárgyaik jelentős részét is magukkal vitték, ezért nem találtak a régészek sem értékesebb leleteket.
Liska András kifejtette, hogy gyakran a megtalált töredékek értéke abban áll, hogy segítenek meghatározni a korszakot, amelyben használták, amelyben a területen élt a lakosság. Az Alföld ezen részén a gepidák inkább szálláshelyeket alakíthattak ki csupán, mint komplett településeket. Ezen a területen az elmúlt években már több feltárás történt, így egyre tisztábban látják a szakemberek, hogy kik, mennyi ideig, hogyan éltek itt.
A régészek számára ma a legtöbb információt egy sír feltárása adja. A temetkezések a történeti időszakokban annyi tárgyi emléket tartalmaztak, hogy azoknak a jelentősége általában túlmutat a települési objektumoknál előkerülő régészeti leletanyag jelentőségén. Például a 2011-ben feltárt sírba eltemetett hölgy valószínűleg nem volt keresztény, viszont Jézust, az ő jelképeit ismerhette a mellette talált tárgyak tanúsága alapján. Információt hordozhat még az eltemetett étel, ital, ruhák maradványa, a kerámia vagy fém tárgyak.
A paradicsomi lakótelepen talált töredékek, a korábbiakhoz hasonlóan, egy múzeumi gyűjteménybe kerülnek, ahol feldolgozzák, majd bemutatják az anyagot a közönségnek. Gyulán az Erkel Ferenc Múzeum több intézményegységből áll, hozzá tartozik például a vár és a kastély is. Ezekben szerveznek kiállításokat is, a múzeum épületében a tudományos munka zajlik.
A teljes interjút itt hallhatják:
