Csak egy bolygó marad ki a hétvégén kezdődő felvonulásból – írja honlapján az Időkép.

Igazi ritkaságot tartogat február első harmada. A Merkúr kivételével Naprendszerünk összes bolygója egyszerre lesz megfigyelhető az égen február 1. és 9. között. Ezeken a napokon a növekvő holdsarlót is láthatjuk a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz közelében is, bár az utóbbi két bolygót csak távcsővel figyelhetjük majd meg – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán.

Ezeken az estéken napnyugta után lesz érdemes gyönyörködni az esti égbolt látványában, nagyjából 18 óra után, természetesen csak akkor, amikor nem lesz borult az ég. A nyugati horizonton láthatjuk majd a ragyogó Vénuszt, a Szaturnuszt és a Neptunuszt, mely bolygókhoz február első estéjén lesz legközelebb a vékony, 13%-os holdsarló 18 fokos magasságban. A Vénusztól balra alacsonyabban kell keresni a kékes színű Neptunuszt az égen, a Szaturnuszt pedig még alacsonyabban láthatjuk majd a Vénusz alatt.

A délkeleti horizont felett nagyjából 60 fokos magasságban lesz megtalálható a fényes Jupiter, melytől jobbra a déli horizont felett lesz érdemes távcsővel keresni az Uránuszt. A páros felett fognak ragyogni a Fiastyúk csillagai is. A növekvő Holdat február 5-én az Uránusz, 6-án pedig a Jupiter közelében láthatjuk majd.

Február 9-én este pedig a délkeleti horizont fölött csodálhatjuk meg a Mars és a Hold nagyon szoros együttállását. Nagyjából 35 fokos magasságban kell keresni a párost az égen. Égi kísérőnk ekkor már több mint 90%-os megvilágítottságú lesz, és este 20 óra 30 perc körül a látszólagos távolságuk mindössze a telihold átmérőjének a harmadának felel majd meg.