Egy különleges kiállítás nyílt február 19-én a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, megelőzve a névadó festőgéniusz születésnapját. Ezúttal a feleségét, Cécile Papier-t és kettejük házasságát ismerhetjük meg közelebbről.

A csabaiak már hozzászokhattak ahhoz, hogy február végén, Munkácsy Mihály születésnapja alkalmából nyílik valamilyen különleges, a festőhöz köthető kiállítás. Ezúttal viszont nem csupán róla, hanem feleségéről, Cécile Papier-ről és közös életükről is tudhatunk meg újabb információkat. Cécile az a személy, akiről sokan úgy gondolják, hogy szinte mindent tudnak. Az elmúlt évtizedekben ki is alakult róla egy negatív benyomás, amelyet ezzel a tárlattal igyekszik javítani, árnyalni a múzeum, hogy a valósághoz közelebb álló képet mutasson be.

A kiállításon számos fénykép, valamint a múzeum relikviagyűjteményében található olyan darab látható, amely a házaspár közös életét mutatja be, vagy éppen arra utal, illetve akkor készült. A tárlatot egy kis szöveges rész is kiegészíti, segítve az eligazodást. Emellett egy kortárs darab is helyet kapott a kiállításban: Bányai Inez Munkácsy ihlette menyasszonyi ruhája – árulta el dr. Bácsmegi Gábor múzeumigazgató.

A „Miska és Cécile, avagy amit Munkácsy Mihály házasságáról érdemes tudni” című tárlat a festő feleségének történetét is feldolgozza – árulta el a tárlat kurátora és látványtervezője, Gyarmati Gabriella művészettörténész. A kiállítás egy rövid bevezető után a pár közös életét mutatja be, kezdve az 1870-es év karácsonyán történt találkozásukkal. Ez a találkozó Cécile első férjének, Edouard de Marches bárónak köszönhető, aki 1870-ben a párizsi szalonban látta Munkácsy „Siralomház” című képét, és nemcsak a képet, hanem magát az alkotót is meg akarta ismerni.

Néhány hónapnyi várakozás után ez meg is történt Düsseldorfban, és akkor karácsonykor egy különleges kapcsolat indult el a házaspár és Munkácsy között. A báró és felesége, akik lelkes műpártolók voltak, azonnal szimpatikusak lettek a festőnek. A következő évben, amikor Munkácsy Párizsba költözött, a báróék segítettek neki mindenben: műtermet kerestek, ruhákat vásároltak, gondoskodtak az élelmezéséről, és egy inast is segítettek neki felfogadni. Rövidesen a báró megbetegedett és meghalt. A gyászév leteltével egybekeltek, 1874 augusztusában. Ekkor kezdődött az az élet, amelyről azt hisszük, hogy nagyon sokat tudunk, de valójában a kiállítás szeretné a róluk kialakult képet tényszerű alapokra helyezni – emelte ki a művészettörténész.

Közös életükről elmondható, hogy Munkácsy folyamatosan dolgozott, a felesége pedig a colpachi birtokot vezette, hiszen szükségük volt az onnan származó bevételre. Ez a különlét valószínűleg okozott közöttük feszültséget. Felesége gyönyörű leveleket írhatott távol lévő férjének, de mi csak a mentegetőző válaszokat ismerjük. Mivel gyermekük végül nem született, egy kétfős életre rendezkedtek be. Ezzel együtt kialakítottak maguknak egy olyan környezetet, amelyben a társasági élet nagyon fontos szerepet játszott.

Egy hatalmas palotát rendeztek be, ahol a híres pénteki szalonokat tartották. Ezeken az estélyeken több száz vendéget fogadtak, egyszer még a nyolcszáz fős magyar küldöttséget is vendégül látták. Mindketten nagyon jól csinálták azt, amivel foglalkoztak. Munkácsy művei világhírűek lettek, felesége pedig a társasági eseményeken került a középpontba. Mindenki ismerte őt, és az újságok részletesen beszámoltak az általa rendezett estélyekről, még arról is, mit viselt ezeken az alkalmakon.

A múzeum gyűjteményének története ugyancsak Cécile-hez köthető. Amikor a festő meghalt, a múzeum vezetősége azonnal levélben kereste meg az özvegyet, hogy támogassa egy csabai gyűjtemény létrehozását. Az asszony végrendeletében a kedvezményezettek között volt a békéscsabai múzeum is. Az általa elküldött anyag sajnos csak sok évvel később, hiányosan érkezett meg Csabára. Azóta ez a gyűjtemény 611 darabra hízott.

A kiállítás június elejéig lesz látogatható, és a szervezők bíznak abban, hogy az eddigi Munkácsy kiállításokhoz hasonlóan erre is rengetegen lesznek kíváncsiak.