Kiskorú veszélyeztetésének bűntette és a védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt a Szarvasi Járási Ügyészség vádirata alapján 6 hónap időtartamú 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt jogerősen a Szarvasi Járásbíróság előkészítő ülésén egy 36 éves büntetlen előéletű gyomaendrődi nőt, aki értelmi fogyatékosságban élő gyermekét bántalmazta és gondozását is súlyosan elhanyagolta. A bíróság a terhelt szülői felügyeleti jogát a sértett gyermek vonatkozásában megszüntette és eltiltotta minden olyan foglalkozástól vagy tevékenység gyakorlásától, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné vagy ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

A Békés Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint, a főállású családanya nő a vádbeli időben férjével és két kiskorú gyermekével Gyomaendrődön élt. 2024. március 24-én, az otthonukban az enyhe fokú értelmi fogyatékosságban élő, sajátos nevelési igényű 7 éves gyermekét büntetésből a szobájába küldte tanulni, mivel szaktanári figyelmeztetést kapott az iskolában.

A kiskorú sértett ennek eleget tett, azonban a terhelt észrevette, hogy tanulás helyett a ceruzáját rágta, ezért többször rászólt. Mivel ez nem vezetett eredményre, ideges lett és egyszer nagy erővel pofon ütötte a kiskorú sértettet, aki emiatt leesett a székről és nekiesett a falnak, ahova beütötte a fejét, majd sírva fakadt. Ezt követően azt mondta a kiskorú sértettnek, hogy ha elmondja az igazat a bántalmazásról, akkor ő börtönbe kerül. Másnap reggel a kisfiú rosszul lett az iskolában, hasmenése volt az idegességtől, sírva mondta el a történteket a pedagógusoknak és hozzátette, hogy az anyukája nem szereti őt, nem szokta megölelni, ezért nem akar hozzá hazamenni, fél tőle. A kiskorú sértett a cselekmény idején életkorából és enyhe értelmi fogyatékosságából adódóan védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen személynek minősült.

A család a vádbeli időben elszigetelten élt és az édesanya maximális kontrollt gyakorolt a kiskorú sértett felett oly mértékben, hogy a gyermek – akit nem a keresztnevén, hanem fiúnak szólított – félt tőle, így veszélyeztette az egészséges érzelmi fejlődését. A nő a kiskorú sértettet nem mindig az időjárásnak megfelelően öltöztette, előfordult, hogy télen kisebb ruhát hordott, ami nem takarta a derekát, illetve kisebb csizmát viselt, ami szorította a lábát. Az iskolában az egyik pedagógus által összegyűjtött ruhaadományt a nő nem fogadta el és a gyerekeinek is megtiltotta, hogy azt hazavigyék. A kiskorú sértett gyakran nem vitt az iskolába uzsonnát, ezért éhes volt. Olyan is előfordult, hogy a gyermek az iskolában fáradt volt, mert nem aludta ki magát: otthon ugyanis a 18 órai vacsora után már nem ehetett semmit, amikor pedig hajnalban felkelt, mert éhes volt és szólt a terheltnek, az nem adott neki enni, emiatt nem tudott visszaaludni.

A terhelt, mint a kiskorú sértett anyja a gyermek nevelésére, gondozására és felügyeletére köteles személy fenti cselekményeivel e feladatából eredő kötelességét 2023. év szeptembere és 2024. év márciusa között súlyosan megszegte és ezzel a kiskorú sértett testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztette. A gyámhivatal 2024 májusában a szülők kérelmének helyt adva a két kiskorú gyermeknek az anyai nagyszülő általi családba fogadásához hozzájárult, egyidejűleg a nagymamát családbafogadó gyámként kirendelte.