Moszkva továbbra is elkötelezett az ukrajnai konfliktus „igazságos rendezése” mellett, ezt az orosz elnök megerősítette az amerikai hivatali partnerével folytatott telefonbeszélgetése során – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában egy egyházi eseményen.

A tárcavezető szerint Oroszország határozott álláspontot képvisel „a Nyugat által előidézett ukrajnai válság igazságos rendezése” kapcsán, amit Vlagyimir Putyin hétfőn Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése során „ismét egyértelműen megerősített”. Leszögezte, hogy Oroszország nem fogja cserben hagyni az ukrajnai ortodox keresztényeket, és harcolni fog a kijevi hatóságok által jogi felszámolás szélére sodort kánoni ortodox egyház törvényes jogainak helyreállításáért.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke a Rosszija 24 hírcsatornán elmondta, hogy az Ukrajnával megkötendő békeszerződésről szóló memorandum előkészítése előrehaladott állapotban van, és hogy Putyin személyesen hangolja össze a folyamatot.

„Még ki kell dolgozni, finomítani kell a részleteket. (…) A memorandum kidolgozásához nagyon-nagyon részletesen kell hozzáállni. Kemény ellenállás várható (számos európai vezető részéről), ezért a jövőbeli memorandum minden pontjának nagy tartóssági tartalékokkal kell rendelkeznie (…) hogy még azoknak az őrült politikusoknak is lehetetlen legyen megdönteniük, akik ezt megpróbálják” – fogalmazott Szluckij.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház alelnöke a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon (PMJF) kijelentette, hogy Moszkvának a „különleges hadműveletben” aratott győzelme után követelnie kell a Nyugat „jogi agressziójának” befejezését, egyebek között az Oroszország elleni „törvénytelen” szankciók feloldását és a Nemzetközi Büntetőbíróság által indított eljárások leállítását. A szenátor szerint a jövőbeli békeszerződés nem fog lehetőséget adni Kijevnek a konfliktus eredményeinek jövőbeli felülvizsgálatára.

Koszacsov kijelentette, hogy Trump elnök volt az első, aki felismerte, hogy Oroszország – mint mindenki más – a nemzetközi kapcsolatok alanya.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak elmondta, Putyin arról tájékoztatta Trumpot, hogy a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója előtt „terrortámadások végrehajtásáról szóló fenyegetéseket akadályoztak meg a Kreml környékén és a Vörös téren”. Emlékeztette tárgyalópartnerét arra, hogy Oroszország háromnapos fegyverszünetet jelentett be a Győzelem Napja alkalmából, amely május 8-án éjféltől május 11-én éjfélig volt érvényben, május 7-én éjjel azonban Kijev 524 drónt és Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet indított Oroszország felé. Mint mondta, gyakorlatilag mindet lelőtték.

Putyin ezt Usakov szerint nem véletlenül említette Trumpnak, mivel az ukránok megpróbálták megfélemlíteni a külföldi vezetőket, hogy ne menjenek Moszkvába az ünnepi rendezvényekre.

„(Az orosz fél) hangsúlyozta, hogy ezen megfélemlítés szerzői olyanok, akik náci bűnözőket tesztelnek és militarista nézeteket terjesztenek” – mondta Usakov, aki szerint „ezt a témát elég részletesen megvitatták”. A tanácsadó szerint az amerikai elnök elismerte, hogy a második világháborúban az oroszok hozták a legnagyobb véráldozatot.

„Trump (a Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetés során) elmondta, hogy amikor erről beszél, sokan egyszerűen nem hisznek neki Amerikában, de a tény tény marad: az oroszok közül áldozták fel életüket a legtöbben (a második világháborúban)” – idézte az amerikai elnököt a Kreml tisztségviselője.

A felek kitértek a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a náci Németország és a militarista Japán elleni második világháborús harci szövetségére. Usakov szerint az amerikai elnök emlékszik a fegyverbarátságra és sajnálja, hogy megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján már magát az orosz-ukrán tárgyalások újraindítását is jelentős eredménynek nevezte. Kontraproduktívnak nevezte a tárgyalások időkeretekbe való szorítására tett kísérleteket és a Moszkvához intézett ultimátumokat.

Kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások folytatására és reményét, hogy Ukrajnában „legalább a maradék állam és államiság megőrzésének ösztöne fog felülkerekedni”. Mint fogalmazott, az orosz fél nem számít a kijevi hatóságok józan eszére, de hiszi, hogy ez az ösztön segít Ukrajnának konstruktív álláspontot elfoglalni a konfliktus békés rendezésében. Emlékeztetett rá, hogy a 2022 tavaszán megkezdett kétoldalú egyeztetéseket Nagy-Britannia nyomására szakították meg. Azt javasolta, hogy az amerikai törvényhozás emiatt Boris Johnson volt brit kormányfő ellen vezessen be szankciókat.

Zaharova szerint Putyin és Trump komolyan foglalkozik az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésével, tudatában vannak ennek szükségességével. Azzal vádolta meg Ukrajnát és a nyugati-európai országokat, hogy megpróbálták megakadályozni a közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokat. Mint fogalmazott, megkíséreltek pszichológiai nyomást gyakorolni az orosz küldöttségre, hogy a tárgyalások elhalasztására kényszerítsék, de végül a Volodimir Zelenszkij által „rendezett színjáték csúfos kudarcot vallott”, és az ukrán elnök kénytelen volt kijelölni a delegátusait, és május 16-án mégis elküldeni őket Isztambulba.

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint egyébként az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 1290 halottat és sebesültet, valamint egyebek között három harckocsit és 22 egyéb páncélozott harcjárművet, 13 tüzérségi fegyvert és kilenc lőszerraktárt veszített.

MTI