Korszerű termesztéstechnológia, hazai vizsgálatok és a gyakorlatban is jól hasznosítható kutatási eredmények szükségesek a hazai gyümölcstermesztés helyzetének javításához – mutattak rá a szakértők a MATE és a NAK által szervezett Cseresznye szakmai napon.

Az idei év sem igazán kedvezett a cseresznyének, az április eleji fagyos időszak a korai fajtákat sújtotta leginkább, de a kései fajták is megszenvedték a lehűlést, így nem alakult ki jó gyümölcskötődés – hangzott el a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Cseresznye szakmai napon.

Az egyetemhez tartozó érdi gyümölcskutatóintézet Elvira majori telephelyén megvalósult rendezvényen Dr. Mártonffy Béla a NAK elnöki tanácsadója köszöntőjében hangsúlyozta, a cseresznyetermesztés helyzete hazánkban komoly kihívásokkal küzd. A klímaváltozás olyan nehézségekkel állítja szembe az ágazatot, amelyre egyelőre nem sikerül választ találni, hiányoznak az adaptációs és a valós fajtakísérletek. A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért kezdeményezi az 5 legfontosabb gyümölcsfaj esetében a kísérletek − fajta és termesztéstechnológiai vizsgálatok − beállítását egyetemi kutatóintézeti és termelői együttműködéssel.

hirdetés

A hazai gyümölcstermesztést korszerű ismeretekkel, alapos hazai vizsgálatokkal és a gyakorlatban is hasznosítható kutatási eredmények alkalmazásával lehet ismét növekvő pályára állítani.

A rendezvényen a cseresznye nemesítés helyzete és eredményei mellett szó esett a legújabb termesztéstechnikai módszerekről, az intenzív ültetvények gyakorlati tapasztalatairól, a növényvédelmi aktualitásokról és lehetőségekről, valamint terítékre kerültek a fóliás rendszerek használati és fejlesztési kérdései is.

A cseresznye termesztés sikerességét ugyanis nagyban befolyásolja az éréskor lehulló csapadék mennyisége, és a tavasszal egyre gyakrabban bekövetkező fagyos időszak, amelynek kivédésére különböző fóliás takarások, továbbá a fólia alatt megvalósuló különböző fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Az előadások és a rendezvény zárásaként a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont intenzív művelésű 5. nyaras cseresznye ültetvénye került bemutatásra, ahol 3 különböző alanyon, különböző koronaformákon, többcseresznye fajtát vizsgálnak.

A cseresznye nagyon kedvelt korai gyümölcsünk, amely érési időben az első gyümölcsök között jelenik meg a piacon. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen pl. a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina, de büszkék lehetünk, mert a hazai cseresznyetermesztés fajtahasználata magyar nemesítésű fajtákra alapul. A legnagyobb termőterület Pest vármegyében található, itt koncentrálódik a hazai cseresznyetermesztés mintegy 25 százaléka, emellett Bács- Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok, Dunántúlon Fejér és Zala vármegyék, északon Borsod-Abaúj- Zemplén, keleten pedig Heves vármegye is meghatározó – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.