A tarvágás egy jogszabály adta lehetőség, nem pedig előírás. A CsabaPark területén egy három hektáros részen mégis úgy döntöttek a szakemberek, hogy a zöldítés részeként ezt az utat választják, miközben lett volna más opció. Boldog Gusztáv természetvédelmi szakemberrel arról beszélgettünk, hogy mit okoz ez az intézkedés.

hirdetés

A csabai parkerdőt, ami a mai CsabaPark területén található, mintegy 50 évvel ezelőtt ültették. A terület akkor sem volt éppen a legalkalmasabb erre, szántóföldi művelésre sem. Egy zöld, lombos területet szerettek volna kialakítani a csabaiaknak. A 70-es években kezdődött meg ez a folyamat 47 hektáron. 2011 környékén indult el körülbelül a CsabaPark kialakítása, akkor a közel ötven hektár védett területből elvettek hatot. Egy zöldítési projekt keretében vettek el most ismét három hektárt, ezen történt meg a tarvágás.

Az erdő jelenkori állapotát elég indoknak érezték ahhoz, hogy egy ilyen drasztikus lépés történjen. Az, hogy száradnak a fák, és ezeket el kell távolítani, majd újakat ültetni, ezzel Boldog Gusztáv természetvédőként nem feltétlenül ért egyet. A helyi ökoszisztéma érvényelülésére kellene törekedni. Amikor ez az erdő született, számos fafajt ültettek egymás mellé, ezek idővel szelektálódtak, a természet kiválogatta, melyik maradjon.

A kiszáradt fákat azokon a területeken távolítják el általában, ahol túrázók, kirándulók járnak és rájuk nézve balesetveszélyesek. Ahol ember nem fordul meg, ott meghagyják ezeket, hiszen az állatvilágnak, a gombáknak fontosak ezek a kidőlt, kiszáradt fák is. A parkerdő élete során az aljnövényzetet rendszeresen irtották, hogy át lehessen látni a fák alatt. Így viszont kiszedték a cserjéket, a felnövekvő fákat. Azóta ez a folyamat megszűnt, elkezdtek megnőni ismét a cserjék. A parkerdő jellegét meg lehetne továbbra is őrizni, de ott, ahol a természet mutatja, hogy fa nem tud megmaradni. A természetes tisztásokon helyezhetnének el padokat, pihenőket.

hirdetés

A tarvágásra nincs természetvédelmi indok, hatalmas sokkot okoz ez az élővilágnak. Ezzel az intézkedéssel jelentősen beleszóltak az ökoszisztémába, a klíma- és talajviszonyokba. De az állatvilág is kénytelen volt elmenekülni arról a területről. Ráadásul azzal, hogy a lombkorona eltűnt, sokkal erősebb a napsugárzás, sokkal jobban és gyorsabban kiszárad a talaj, ezzel további pusztítást okozva az élővilágban. Illetve hiába valósul meg erdősítés a tarvágott területen, ezeknek a fáknak ismét évtizedek kellenek, hogy valódi erdőt alkossanak majd, visszailleszkedve a környezetbe.

hirdetés