A Munkácsy Mihály Múzeum legújabb kamarakiállítása a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásának 80. évfordulója alkalmából állít emléket a kettétört életutaknak. A tárlat kapcsán Kovács Márta történész-muzeológussal, valamint két érintett család leszármazottaival, Győri Lászlónéval, Győri Árpáddal és Lászlóval, valamint Czina Gézával jártuk körül a korszak tragikus eseményeit.
hirdetés
A második világháborút követően a csehszlovák vezetés, Edvard Beneš államfővel az élen, homogén nemzetállam létrehozására törekedett. A hírhedt Beneš-dekrétumok kollektív bűnösnek bélyegezték a magyar és német kisebbséget, megfosztva őket állampolgárságuktól, földjüktől és alapvető emberi jogaiktól. Kovács Márta hangsúlyozta: a cél a magyarság egyoldalú kitelepítése volt, ám mivel a nagyhatalmak a potsdami konferencián ehhez nem járultak hozzá, a lakosságcsere eszközéhez nyúltak.
1946. február 27-én Budapesten sorsfordító dokumentumot írt alá Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár. Az egyezmény értelmében Csehszlovákia annyi magyart telepíthetett ki, amennyi magyarországi szlovák önként vállalta az átköltözést. Míg azonban a szlovákok toborzása Magyarországon alapos propaganda mellett zajlott, addig a felvidéki magyarokat kényszerrel jelölték ki. 1947. április 12. és 1949. június 5. között szinte naponta indultak a vagonok. A családok csak legszükségesebb ingóságaikat vihették magukkal egy ismeretlen jövő felé, hátrahagyva őseik földjét.
A Felvidéken a magyar tömböket akarták szétzúzni, módosabb családokat választottak, akik szép házakat, jól jövedelmező gazdaságokat hagytak maguk után. Az a propaganda eszköze volt, hogy így aki Magyarországról az áttelepülést választotta, egy szép házat és jobb körülményeket kapott, mint amit itt hagyott. Az áttelepítettek ezzel ellentétben lényegesen rosszabb helyzetbe kerültek új otthonukban. Ez történt a Győri családdal is, akik egy gyönyörű házat és gyümölcsöst kellett átadjanak.
A vitrinekben helyet kapott több plakát, amely a lakosságcserét népszerűsítette Magyarországon, valamint fotók ebből az időszakból. Sokan nem tudják, de Gyöngyösi Jánosnak van békéscsabai kötődése, és őriz is olyan tárgyakat a múzeum, amelyek hozzá kapcsolódnak. A kiállított tárgyak egy része pedig a Győri családtól érkezett, olyan tárgyak, amelyeket magukkal tudtak hozni. Sok érintett család van Békéscsabán, sokan érkeztek is, és 9.000 fő hagyta el annak idején a várost. A Magyarországra érkezőket nagyon megviselték a történtek, sokan ki sem pakoltak a ládáikból, úgy haltak meg, hogy bármikor indulásra készen álltak, hátha hazatérhetnek.
A Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása ingyenesen megtekinthető a múzeum nyitvatartási idejében. A tervek szerint több diákcsoportot is szeretnének fogadni, van már érdeklődés.
