Valamelyest emelkedett az élelmiszer-alapanyagok világpiaci árainak referenciaindexe augusztusban, mivel a hőség és az időjárással kapcsolatos egyéb kockázatok aggodalmat keltettek a jövőbeli kínálattal kapcsolatban – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteken közzétett új adataiból.
Az FAO élelmiszerár-indexe, amely a globálisan kereskedett élelmiszer-alapanyagok nemzetközi árainak havi változását követi le, 2026 augusztusában átlagosan 133,3 pontot ért el, ami 1,9%-kal magasabb a felülvizsgált júliusi szintnél és 2,5%-kal az egy évvel ezelőttinél.
Ez is érdekelheti:
Drogfogás Kaszaperen és Szarvason, egy körözött 15 éves lányt is megtaláltak„Az augusztusi élelmiszerár-drágulás egy figyelmeztetés az élelmiszer-alapanyag piacokat körüllengő veszélyekre: az időjárási sokkok, a geopolitikai feszültségek és az akadozó kereskedelmi logisztika szűkítik a kínálati oldalt, emlékeztetve az ellenálló képesség, a szabad kereskedelem és a termelési inputok biztonságos áramlásának fontosságára a globális élelmiszerárak stabilitása kapcsán” – mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero.
Júliushoz képest a FAO gabonaár-indexe 2,2%-kal emelkedett, mivel az összes főbb gabonaféle nemzetközi ára emelkedett az erős importkereslet, a terméskilátásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak és a kritikus kereskedelmi útvonalakat övező folyamatos bizonytalanság miatt. A globális búzaárak 2,6%-kal emelkedtek augusztusban, és ezzel 15,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet a fekete-tengeri exportlogisztika tartós zavarai, a forró és száraz európai nyarat követő romló termelési kilátások, valamint a gyengébb amerikai dollár miatt. A kukorica világpiaci ára 2,5%-kal emelkedett júliushoz képest, amit a terméshozam-kilátásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak az Amerikai Egyesült Államok egyes részein, az Európai Unió romló termelési előrejelzései, az etanol- és takarmányágazat iránti erős kereslet, a Hormuzi-szoros lezárásával összefüggő esetleges inputellátási zavarok, valamint Ukrajna exportforgalmának akadályoztatása okoztak. Az FAO összes rizst átlagoló árindexe 0,5%-kal emelkedett, amit az ázsiai és afrikai országok folyamatos vásárlásai is alátámasztottak.
Az FAO növényi olajár-indexe 1,1%-kal emelkedett júliushoz képest. Emögött a pálma- és szójaolaj világpiaci árának emelkedése áll, amit az erős globális importkereslet és az El Niño jelenség délkelet-ázsiai termelési kilátásokra gyakorolt hatása miatti aggodalmak hajtottak. Eközben a repce- és napraforgóolaj árai kissé csökkentek a jövő évre várt bőséges kínálatnak köszönhetően.
Az húsfélék árára vonatkozó FAO indexe 1,0%-kal emelkedett a hónapban; a baromfi-, sertés- és birkahús is drágult. A sertéshús árának emelkedése elsősorban a hőséggel hozható összefüggésbe, amely lassította az állatok növekedését az Európai Unió országaiban. A nemzetközi szarvasmarhahús árak azonban csökkentek, mivel a kínai importkvóták kiosztása fokozta a versenyt a brazil és ausztrál exportőrök között az alternatív piacokért.
Az FAO tejtermékár-indexe 2,3%-kal emelkedett júliushoz képest. Az emelkedés nagy részét az európai forró és száraz időjárás miatti tejellátás szűkülés okozta.
Az FAO cukorár-indexe augusztusban 11,9%-kal drágult. A megugrás tükrözte az Európai Unióban a kedvezőtlen időjárás miatti várhatóan alacsonyabb cukorrépa-hozamokat, az El Niño hatása körüli aggodalmakat az ázsiai kulcsfontosságú termelő országok termelésére, Brazília alacsonyabb cukorkibocsátását, valamint India bejelentését a vámmentes nyerscukor-import engedélyezéséről.
További részletek (angol nyelven) itt érhetők el.
Rekordszintről eshet vissza a globális gabona-termelés
A globális gabonatermelés 2026-ban várhatóan eléri a 2980 millió tonnát, ami 2,0%-kal kevesebb, mint 2025-ben, de még mindig a történelmileg mért második legnagyobb érték, derül ki az FAO által ma közzétett új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésből.
A globális kukoricatermelésére vonatkozó előrejelzést 1309 millió tonnára korrigálták, mivel a korábban vártnál jobb argentin és brazil hozamokat mellett erősen érvényesül a romló franciaországi és lengyelországi terméskilátások hatása. Ezzel szemben a globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzést 810,7 millió tonnára emelték, ami bár 3,8%kal alacsonyabb a 2025-ös szintnél, de még mindig a rekordmennyiség utáni második legnagyobb eredmény. A globális rizstermelés várhatóan 553,1 millió tonnát ér el, ami – a csökkent profitabilitás és az El Niñoval összefüggő időjárási viszonyok miatt – 1,9%-kal kevesebb az előző szezonban elért történelmi csúcshoz képest.
A világ gabonakészletei a 2027-es szezon végére várhatóan elérik a 947,2 millió tonnát, ami kissé meghaladja a nyitó szintet, részben a korlátozott exportútvonalak miatt Oroszországban és Ukrajnában felhalmozódott búzatartalékok okán. A FAO becslései szerint a gabonafélék világkereskedelme valószínűleg a 2026/27-es rekordszintről 509,3 millió tonnára csökken.
További részletek (angol nyelven) itt olvashatók.











