A Körös–Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén rendszeresen fészkelnek vörös gémek. Legnagyobb számban a Biharugrai-halastavakon és az Ugrai-rét mocsarában költenek.
A vörös gém ugyan nagytermetű gémféle, de valamivel kisebb a szürke gémnél és a nagy kócsagnál, ráadásul azoknál jóval ritkábban kerül szem elé. Az öreg madarak feje és nyakának oldala vörösesbarna, hosszanti fekete csíkkal, hátuk pedig sötétszürke. A fiatal egyedek alapszíne vörösesbarna, a nyak oldalsó sötét sávja azonban még kevésbé markáns.
Ez is érdekelheti:
Drogfogás Kaszaperen és Szarvason, egy körözött 15 éves lányt is megtaláltakVonuló madár, amely Nyugat-Afrikában telel. Magyarországon áprilistól szeptemberig tartózkodik. Elsősorban a nádasok lakója, kisebb-nagyobb kolóniákban fészkel halastavak, mocsarak, víztározók és lápok öreg nádasaiban, de magányosan költő párok is rendszeresen előfordulnak. A fészkek laza telepeket alkotnak, úgy helyezkednek el, hogy a kotló madarak ne lássák egymást.
A vörös gémek nem egyszerre érkeznek vissza telelőhelyükről, ezért költésük is több hullámban zajlik. Fészküket összehordott nádszálakból építik. A tojó rendszerint négy-hat tojást rak, amelyeket 25–28 napig mindkét szülő felváltva költ, bár a tojó több időt tölt a fészekben. A fiókák már körülbelül húsznapos korukban kimásznak a fészekből, de etetésre még visszatérnek oda. Végleg hét-nyolc hetes korukban hagyják el.
Táplálékát leggyakrabban sűrű növényzettel benőtt vizekben, kisebb vízfolyások és vízállások növényszegélyében szerzi. Fő zsákmányát halak, békák, vízirovarok és azok lárvái alkotják, utóbbiak a madár méretéhez képest meglepően jelentős arányt képviselnek. A költőhelyétől gyakran nagyobb távolságra is elrepül táplálkozni. Időnként száraz élőhelyeken – gyepeken, lucernásokban vagy tarlókon – is megfigyelhető, ahol rovarokra, gyíkokra és kisebb emlősökre vadászik.
Magyarországi állománya 600–800 párra tehető, amelynek mintegy kétharmada az Alföld nádasaiban él. A faj kizárólag vízben álló nádasokban költ, a kiszáradt nádasokat nem használja. Ezért is kiemelten fontos a vizes élőhelyek megőrzése, amelyek nemcsak a vörös gémnek, hanem számos más madárfajnak is megfelelő táplálkozó- és fészkelőhelyet biztosítanak.
A Kis-Sárréten rendszeresen, bár évről évre változó számban fészkel. A legjelentősebb költőhelyei a Biharugrai-halastavak és az Ugrai-rét mocsara. A halastavakon 25–70 pár, az Ugrai-réten 5–20 pár költ. Többnyire különálló telepeket alkot, ugyanakkor egyre gyakrabban telepszik meg a nagy kócsagok és a szürke gémek fészkelőtelepeinek közelében is.
Röptében nagy mérete miatt viszonylag könnyen észrevehető, nyílt területeken pedig gyakran figyelhető meg, amint szinte szoborszerű mozdulatlansággal várja zsákmányát. A nádasokban és nádszegélyekben rejtőzködő példányokat azonban már sokkal nehezebb észrevenni, hiszen tollazatuk és testalkatuk szinte tökéletesen beleolvad a környezetükbe. Ez a kiváló álcázóképesség a mimikri egyik látványos példája.











