Közel tízezer nagy lilik gyülekezik már a Kis-Sárrét vizes élőhelyein, ahol az ősz folyamán ritkább fajok – így vörösnyakú ludak, kis lilikek és egy apácalúd – is felbukkantak – számolt be a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban zajló őszi madárvonulás egyik meghatározó eseménye, amikor a vadludak csapatai megérkeznek a Kis-Sárrét részterületre, ahol egészen tavaszig tartózkodnak. A madarak napi ritmusát pontos menetrend határozza meg: kora reggel elhagyják éjszakázóhelyeiket, a vizeket, és kihúznak a táplálkozóterületekre, majd késő délelőtt visszatérnek inni és pihenni. Délután ismét táplálkozni indulnak, sötétedéskor pedig hangos csapatokban térnek vissza éjszakázni, elsősorban a halastavakra.
A nagy lilik uralja a Biharugrai- és Begécsi-halastavakat
A hazai puszták és vizes élőhelyek egyik legjellegzetesebb őszi-tavaszi madárfaja a nagy lilik, amely hatalmas csapatokban jelenik meg. A Kis-Sárréten a Biharugrai- és a Begécsi-halastavak, valamint a környező mocsarak és elárasztott területek biztosítanak számukra fontos pihenő- és éjszakázóhelyet. A faj messzire hallatszó, magas, csengő „li-lik”, „lilik-lilik” hangjáról kapta a nevét, amely jól elkülönül a nyári lúd mélyebb, a házi lúdéra emlékeztető gágogásától – gyakran már azelőtt felismerhető a közeledő csapat, hogy a madarakat alaposabban szemügyre vehetnénk.
hirdetés
A nagy lilikek az északi félteke sarkvidéki területein, Eurázsia és Észak-Amerika nyílt tundráin költenek; a nálunk megjelenő példányok főként az eurázsiai, azon belül is a szibériai állományokhoz tartoznak. Magyarországon gyepeken, gabonavetéseken, kukoricatarlókon és az őszi esőktől kizöldülő legelőkön táplálkoznak, miközben a halastavak vízfelülete a pihenést szolgálja.
A térségben a vonulás csúcsán rendszerint 20–30 ezer nagy lilik figyelhető meg egy időben, az elmúlt évtizedek rekordja pedig 46 ezer példány volt. Idén az első őszi érkezőket szeptember 27-én észlelték a szakemberek, számuk pedig folyamatosan emelkedik: november közepén már közel tízezer nagy lilik tartózkodott a Kis-Sárréten, ahol jellemzően április elejéig maradnak.
Nyári ludak és ritka sarkvidéki vendégek
A nagy lilikek mellett nagyobb számban nyári ludakkal is találkozhatnak a megfigyelők. Ez a faj a költési időszakban is Magyarországon fészkel, ősszel pedig északabbról érkező csapatok csatlakoznak a hazai állományhoz. Október első felében volt belőlük a legtöbb a térségben, mintegy 3500 példány – egy részük továbbvonul, mások áttelelnek.
A gyakoribb fajok mellett idén ősszel ritka vadludak is megjelentek a területen:
Vörösnyakú lúd: Az Észak-Szibéria tundráin költő faj számára a Tiszántúl – köztük a Biharugrai-halastavak és környéke – fontos hazai előfordulási terület.
Kis lilik: Az észak-eurázsiai tundrai és tajgai vizes élőhelyeken fészkelő, megfogyatkozott állományú madár Magyarországon fokozottan védett. A Kis-Sárrétre jórészt szibériai eredetű példányok érkeznek a nagy lilikek közé vegyülve.
Apácalúd: A Grönlandon, a Spitzbergákon és Oroszország sarkvidéki vidékein költő fajból egy példányt figyeltek meg a szakemberek.
Ősztől tavaszig a vadludak napi mozgása szerves részévé válik a Kis-Sárrét élővilágának: az égre rajzolt libacsapatok látványa és jellegzetes hangjuk határozza meg a térség mindennapjait.
