A közelmúltban egy kiállítás keretében mutatta be Stark Adolf szőlőnemesítő és Dr. Mohácsy Mátyás gyümölcskertész örökségét a békéscsabai lakosoknak a Stark Adolf Kertbarát Kör a Békés Megyei Könyvtárban.
A kertbarát kör 1960-ban alakult meg a megyeszékhelyen, ezzel az ország második legidősebb kertbarát köre – árulta el Hankó János, a szervezet elnöke. Bár elsősorban szakmai előadásokat, kis közösségi fórumokat tartanak, a kezdő kertművelőket és a fiatal generáció képviselőit is szeretettel várják. Nem csak szőlővel, hanem bármilyen kerti növénnyel foglalkoznak. A tagok összetétele abban az értelemben nagyon sokszínű, hogy mindenki egy picit máshoz ért. Ezért is tudnak bármilyen témában segítséget nyújtani.
hirdetés
Hankó János szerint a legnagyobb baj ma azzal van, hogy a kertészkedés már nem vonzó a fiatalok számára. Éppen ezért kellene nekik ismét az élményt megmutatni. A stressz ellen, egy nehéz nap után a fizikai munka jó hatással van a szervezetre. Emellett a kert folyamatos beszédtéma lehet a családdal, a szomszédokkal. Ebben az iskolák és a család is sokat tudna segíteni. De még azelőtt kellene lépni, hogy minden eddig összegyűjtött tudás és bölcsesség elvész az idősebb generációkkal.
A névadó, Stark Adolf vaskereskedő volt, a Felvidékről került Békéscsabára a 19. század közepén. Akkoriban mintegy 160 hold szőlő volt a város környékén. Egyik évben elkezdett maga is a szőlővel, a növény nemesítésével foglalkozni. Mintegy 300 fajtát gyűjtött össze, ezeknek a megfigyelése után gondolta úgy, hogy létrehoz egy új fajtát. Ez lett a Csaba-Gyöngye, amit később más termesztők újabb fajtákhoz is felhasználtak. Stark vizsgálta ennek a 300 szőlőfajtának a betegségeit, ezek ellen próbált védekezni is. Mindent feljegyzett, ezek a leírások még ma is hiteles források a kertbarátok számára.
A Csaba-Gyöngye szőlő azért is különleges, mert egyrészt ízig-vérig csabai, másrészt ez a legkorábbi szőlőfajta, amiből bort is készítenek. Ebből lesz Európában a legelső újbor, ennek az értékét ez adja – emelte ki Hankó János. Palackozáskor szénsavas jellegű marad, ez adja meg a szőlőfajtára jellemző muskotályos ízt.
Az ő életútja is mutatja, hogy nem kell iskolai végzettség ahhoz, hogy valaki ilyen magas szinten tudjon a növényekkel foglalkozni. Éppen ez a célja a kertbarát körnek is: a tapasztalatok megőrzése, átadása, az éppen felmerülő problémák megoldása. A kiállítással is erre az örökségre szerették volna felhívni a csabaiak figyelmét. Mert ezen a területen is van egy olyan kincse városunknak, amivel ha nem foglalkozunk, idővel el fog tűnni.
A Hankó Jánossal készült teljes interjút itt meghallgathatják:
A kiállítással kapcsolatban megjelent cikkünket itt érhetik el:
