A második világháború idején 1944. szeptember 21-én a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a békéscsabai vasútállomást és környékét, 93 ember halálát okozva.

A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. A pályatest helyén vagonroncsok, összecsavarodott sínek, mély kráterek maradtak. Tönkrement a mozdonyforgató és ledőlt a víztorony is. A vasútállomást a gépek oldal irányból, az északi iránnyal körülbelül 60 fokot bezárva közelítették meg. A célkijelölők megkezdték az ereszkedést, majd elsőnek a 463. bombázócsoport 18000 láb magasan repülő középső két százada, a 773. és a 774. oldotta ki az 500 fontos, – körülbelül 250 kilogrammos – bombákat 10 óra 28 perckor, majd egy percre rá az első 775. és a hátsó, 772. indította mélybe terhét. -írja az APO 520. számú hadműveleti előírásra hivatkozva a roncskutatas.hu.

Az első sorozat pontosan a tervezett területen csapódott be. Az utánuk repülő 99. csoport századai 10 óra 30 perckor és 10 óra 31 perckor hozták működésbe kioldóikat, ám minden valószínűség szerint hibás navigáció miatt eltévesztették a célt. A bombaszőnyeg a vasútállomástól messzebb eső részre, Erzsébethelyre (Jaminára) hullott.

A bombázás során találatok értek egy lovakat szállító szerelvényt is. Az Andrássy út 62/1.szám alatti MÁV lakótömb teljesen tönkrement. Erre a sorsra jutott a Kakas Szálló és a mellette lévő őr utcai vasutas lakótelep. Összeomlott a közraktár irodája, vezetői lakása. A méntelepen csak csupasz falak maradtak meg az istállókból, az altiszti lakásokból és a kovácsműhelyből.

Több bomba érte a gyalogsági laktanyát és a dohánybeváltó épületeit. Megrongálódott a földművesiskola és a Hangya központi telepe. Az Erzsébethelyi katolikus templom és a kapucinus rendház teljesen rommá lett. A katonai lőtér épületei használhatatlanná váltak. Körülbelül 100 lakás sérült meg súlyosan és 300 kisebb-nagyobb károkat szenvedett.

A gépek a dobás után Szabadka felé fordultak, és újra rendeződve elrepültek Dél-Olaszország felé. Bár a támadás csak néhány percig tartott, a pusztítás súlyos és nyomasztó volt.

A tragikus eseménysor kapcsán a szerencse is jelen volt, ugyanis nem érte találat a III. vágányon álló néhány vagont, melyet már nem volt idő Murony felé kivontatni. Ezekben légi aknák voltak. Épségben maradtak a vasút területén lévő óvóhelyek és bunkerek is, ahol sokan találtak menedéket.