A közelmúltban a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom felújításának utolsó mozzanata is megtörtént: felszentelték a kívül-belül megújult épületet. Viszont az evangélikus egyházközségnek nem csak ez az egy intézménye frissülhetett fel.

A nagytemplom felújítása körülbelül egy éve kezdődött. Kutyej Pál, a békéscsabai evangélikus egyházközség igazgató lelkésze úgy fogalmazott, hogy kívül-belül, alul-felül szükség volt az épület korszerűsítésére. A torony süvege maradt ki egyedül a körből. Festés, vakolás, a nyílászárók restaurálása történt meg. Azért nem cseréje, mert úgy döntöttek, hogy nem kell a fűtés a nagytemplomban (ami miatt kellettek volna a jobban szigetelő ablakok), és a műemlékvédelmi szervek is ragaszkodtak az eredeti ablakokhoz, ajtókhoz, a faszerkezethez. A fűtési időszakban pedig inkább a kistemplomot használják a hívek, ahol már úgyis ki van építve a rendszer.

hirdetés

Kívül látható még, hogy rendbe tették a kertet, valamint a járdákat is megjavították, vagy ha kellett, újat fektettek le. Az épület esővízelvezető rendszerét is meg kellett javítani. Belül a teljes elektromos rendszer cseréje, a padok felújítása, a kőpadlózat cseréje, festés, és a falak átvágása történt meg. Utóbbira azért volt szükség, mert a 200 éves templom tetejéről folyamatosan folyt le az esővíz. Salétromosodtak, vizesedtek a falak. Emiatt le kellett szigetelni: egyrészt alul, hogy onnan ne szívhassa fel a vizet, másrészt felül ki kellett építeni az elvezető rendszert.

Beépítettek továbbá egy modern tűzjelzőt és egy projektoros kivetítő rendszert, ami a fiataloknak nagyon tetszik. Ez istentiszteleteken már bevett eszköz, ugyanis sokan már nem hordanak magukkal énekeskönyvet, és ezzel ki tudják vetíteni azt, ami éppen szükséges. Vagy koncerteken a kórust is a vetítés segítségével a közönség minden tagja jobban láthatja majd.

A templom színvilágának kiválasztásakor a régi időkre nyúltak vissza. Amikor megépült, sokkal fakóbb, világosabb fala volt, ezt a falkutatók állapították meg. Megkeresték a középutat, ami egy világosabb, de még színes kinézetet eredményezett. Egyelőre úgy tűnik, a hívek elégedettek, bár a végső döntés előtt sokan megpróbáltak beleszólni a választásba, még az arra járók közül is. Tehát ebből is látszik, mennyire közösségi tér a városban a nagytemplom.

Bár most egy csodálatos épület áll a hívek rendelkezésére, még van fejlesztésre váró terület. Az oltár és az orgona nem került bele ebbe a projektbe, ezeket a következő években mindenképpen fel kell újítani. Az oltár a maga patinájával még elfogadható, viszont az orgona igényel már egy átépítést, komolyabb tisztítást, amihez igyekeznek idővel forrást találni – árulta el Kutyej Pál.

Az állami támogatás és a gyülekezeti gyűjtés elég volt arra, hogy a jaminai templom is megkapja, nyilván kisebb léptékkel, azokat a felújítási lépcsőket, mint a nagytemplom. Ott a tetőre még napelemeket is helyeztek, ami a fűtést segíti majd. Mellette a gyülekezeti ház is új külsőt kapott, és energetikailag korszerű lett. A belvárosban van még egy épület, amit átalakítottak, ez a Magtár. Régen raktárépület és bútorbolt is volt. Ma vendéglátóipari egység és ifjúsági centrum üzemel benne. Remélik, hogy a fiatalok felfedezik és megszeretik majd ezt a helyet is.

A Kutyej Pállal készült teljes interjút itt meghallgathatják.

Az újraszentelésről korábban megjelent cikkünket itt találják.