Az influenza elleni védőoltás már kérhető a háziorvosnál. De miért és kinek lehet érdemes beadatni? Miért kell erre minden évben, az influenzaszezon előtt odafigyelnünk?

hirdetés

Az influenza vírus három típusba sorolható: A, B és C. A szezonális influenzajárványokat az A és B típusú vírusok okozzák minden évben. Az A típus az állatvilágban is előfordul (madár, sertés), de nem minden esetben betegíti meg azt a fajt, amelyik hordozza. Az influenza elleni védőoltás minden évben tartalmaz 2A és egy B törzset. Ezeket a WHO határozza meg, az előző szezon megbetegedési adatait elemezve. Így gyakorlatilag minden szezonban újra kell gondolni, mely törzsek okozhatnak megbetegedéseket. Vagyis, az előző szezon tapasztalatai tükröződnek az aktuális időszak oltóanyagának az összetételében – írja honlapján a Nemzetközi Oltóközpont.

hirdetés

A Magyarországon forgalomban lévő influenza ellenes oltóanyagok kizárólag inaktivált vírust vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák. Ezek nem okozhatnak betegséget, hanem csupán „felkészítik” az immunrendszert az influenza elleni védekezésre. Az oltás beadását esetlegesen kísérheti néhány kellemetlen tünet. Ezek a következőek lehetnek: láz, fejfájás, gyengeség, rossz közérzet, valamint a beadás helyén: bőrpír, duzzanat, fájdalom. Ezek a jelenségek átmeneti jellegűek, önmaguktól spontán javulnak néhány napon belül.

A betegség kockázata sokkal nagyobb, mint a védőoltásé! Ezért a védőoltás javasolt mindenkinek, fél éves kor felett.

Kiemelt csoportok:

• A veszélyeztetett személyeknek (pl. idős kor, krónikus betegség).
• Akik munkájuk miatt zárt térben több emberrel dolgoznak együtt vagy sok emberrel kerülnek kapcsolatba munkájuk során.
• A fél évnél fiatalabb gyermekek családtagjai számára, mivel az ő védelmüket a környezetükben élők oltásával lehet csak megoldani.
• Leendő kismamák részére. A nemzetközi ajánlások már a családtervezés időszakában is javasolják az influenza elleni oltás felvételét, ha a gyermekvállalás várhatóan az influenza szezonra esik.
• Hosszú repülőút alkalmával
• Gazdaságossági szempontból mindenki számára, aki szeretné megelőzni, hogy egy esetleges megbetegedése kapcsán akár több ezer forintot költsön gyógyszerekre, és jelentős jövedelemkiesés sújtsa.

Az oltás nem adható be annak, akinél súlyos allergiás reakció alakul ki tojás fogyasztása kapcsán, vagy a korábbi oltást követően orvosi beavatkozásra volt szükség. A szakemberek azt javasolják, hogy aki szeretné, kérje minél korábban az oltást, hiszen a védelem kialakulása 2-3 hetet vesz igénybe. Nem tudhatjuk biztosan, mikor kezdődnek a tömeges megbetegedések. Az influenza szezon alatt is érdemes kérni a védőoltást, ha azt korábban valaki nem tudta megtenni. Az oltás felvétele előtt érdemes konzultálni a kezelőorvossal.

Hazánkban – az elmúlt évekhez hasonlóan – 1,3 millió térítésmentes vakcina áll rendelkezésre a rizikócsoportokba tartozók influenza elleni védőoltásához – tájékoztat honlapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

Térítésmentes védőoltásra jogosultak (3 éven felüliek esetén):

• Fokozottan veszélyeztetettek kockázati csoportjai:
  • 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül;
  • krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
  • súlyos elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;
  • szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas­vérnyomás-betegséget);
  • veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);
  • krónikus máj- és vesebetegek;
  • anyagcsere-betegségben szenvedők, pl. diabetes;
  • várandós nők;
  • azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenza szezonális időszakára tervezik;
  • ápolást, gondozást nyújtó, rehabilitációs, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt, gondozott személyek;
  • tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt).
• A fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek:
  • egészségügyi dolgozók, különös tekintettel a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, szülészeti-nőgyógyászati, a felnőttek és a gyermekek számára intenzív ellátást nyújtó, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyekre, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozók (beleértve a védőnőket is);
  • ápolást, gondozást nyújtó egészségügyi/szociális intézmények dolgozói.
• Állattenyésztés területén dolgozók:
  • sertés és baromfi tartásával, valamint ezen állatok szállításával foglalkozók;
  • baromfifeldolgozókban, a vágóhidakon dolgozók;
  • állati eredetű influenzavírussal fertőzött vagy arra gyanús állatok megsemmisítésével foglalkozók.

Térítésmentes védőoltásra jogosultak (6 hónaposnál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb csecsemők és gyermekek esetén):

• krónikus szív-érrendszeri, és/vagy légzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekek (beleértve a bronchopulmonáris dysplasiát, cysticus fibrosist és asztmát), akiknek az állapota rendszeres orvosi ellenőrzést vagy kórházi kezelést igényel;
• veleszületett vagy szerzett immundeficienciában szenvedők;
• vesebeteg gyermekek;
• anaemiában, hemoglobinopathiában szenvedők;
• hosszantartó acetilszalicilsav terápiában részesülők;
• egyéb krónikus betegségben szenvedők (diabetesek, anyagcsere betegek);
• egészségügyi intézményben tartósan ápolt gyermekek, csecsemő- és gyermekotthonok lakói.