Világszerte drasztikusan csökken a termékenységi arányszám

termékenységi

Világszerte drasztikusan csökkent a termékenységi ráta az 1950 és 2017 közötti időszakban – derült ki a The Lancet című orvosi folyóiratban publikált új tanulmányból. Eszerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához.

A mutatók szerint 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során. 2017-re a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent. Az egyes országok között óriásiak a különbségek. A nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők – írja a BBC hírportálja.

Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.

“Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet. Vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban” – mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora. A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem. Egy populáció méretét ugyanis a születési és halálozási arányok, valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Akár egy nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat.

A kutatók szerint ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb a születések száma. Noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik. A termékenységi ráta csökkenésének semmi köze a spermaszámhoz vagy a termékenységgel kapcsolatban felmerülő egyéb tényezőkhöz. Három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon.

George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A szakember szerint a munkahelyeknek számos változtatást kell majd bevezetniük és újra kell gondolni a – Nagy-Britanniában jelenleg 68 éves korban maximalizált – nyugdíjazás gyakorlatát is. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy, noha a változás komoly kihívások elé állíthatja a társadalmakat, számos jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.

Forrás: MTI

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.