A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben. Az első kísérleti tanulmányban a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgálták. Az eredményeket a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölte.

A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat. Ezek voltak a legnépszerűbbek a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében – írja az Eurekalert tudományos hírportál.

A tanulmány kezdetén a résztvevők mindegyikének ki kellett töltenie egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A hallgatókat véletlenszerűen osztották szét két csoportra: a kontrollcsoport tagjai a szokásos módon használhatták a közösségi oldalakat, míg a másik csoportnak napi 10-10 percre kellett korlátoznia a Facebook, Snapchat és Instagram használatát.

A következő három hétben a résztvevőknek képernyőfotókat kellett készíteniük az iPhone-juk akkumulátor-használatáról, hogy a kutatók heti bontásban lássák, hogy az egyes alkalmazások mennyi ideig voltak használatban a képernyőn.

Az adatok fényében megnézték, hogy az egyes résztvevőknél egyebek között milyen mértékű volt „a valamiből való kimaradástól félelem”, a szorongás, a depresszió és a magány érzése. „Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt. Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén” – mondta a kutató.

Az eredmények ugyanakkor nem azt jelentik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat. De ezen applikációk használatának korlátozása hasznos lehet számukra. A közösségi médiával foglalkozó irodalmak egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. „Amikor az ember mások életét nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb mint a sajátja. Különösen az Instagramon” – magyarázza a kutató.

A szakemberek szerint ugyanakkor nem tudni, hogy ezek az eredmények más közösségi platformok és korcsoportok esetében, illetve eltérő körülmények között is érvényesek-e. Hunt szerint kirajzolódik két olyan konklúzió, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat. Noha a tanulmány nem határozza meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken a platformokon kellene tölteniük. Vagy hogy miként lehetne őket a legjobban használni.

Először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket. „Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentel azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően”. Másodszor a társadalomnak ki kell találnia, hogy miként lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak. Mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak.

Forrás: MTI