A közösségi média elősegítheti a depresszió kialakulását

közösségi

A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben. Az első kísérleti tanulmányban a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgálták. Az eredményeket a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölte.

A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat. Ezek voltak a legnépszerűbbek a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében – írja az Eurekalert tudományos hírportál.

A tanulmány kezdetén a résztvevők mindegyikének ki kellett töltenie egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A hallgatókat véletlenszerűen osztották szét két csoportra: a kontrollcsoport tagjai a szokásos módon használhatták a közösségi oldalakat, míg a másik csoportnak napi 10-10 percre kellett korlátoznia a Facebook, Snapchat és Instagram használatát.

A következő három hétben a résztvevőknek képernyőfotókat kellett készíteniük az iPhone-juk akkumulátor-használatáról, hogy a kutatók heti bontásban lássák, hogy az egyes alkalmazások mennyi ideig voltak használatban a képernyőn.

Az adatok fényében megnézték, hogy az egyes résztvevőknél egyebek között milyen mértékű volt “a valamiből való kimaradástól félelem”, a szorongás, a depresszió és a magány érzése. “Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt. Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén” – mondta a kutató.

Az eredmények ugyanakkor nem azt jelentik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat. De ezen applikációk használatának korlátozása hasznos lehet számukra. A közösségi médiával foglalkozó irodalmak egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. “Amikor az ember mások életét nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb mint a sajátja. Különösen az Instagramon” – magyarázza a kutató.

A szakemberek szerint ugyanakkor nem tudni, hogy ezek az eredmények más közösségi platformok és korcsoportok esetében, illetve eltérő körülmények között is érvényesek-e. Hunt szerint kirajzolódik két olyan konklúzió, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat. Noha a tanulmány nem határozza meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken a platformokon kellene tölteniük. Vagy hogy miként lehetne őket a legjobban használni.

Először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket. “Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentel azoknak a dolgoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét illetően”. Másodszor a társadalomnak ki kell találnia, hogy miként lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet ártsák a felhasználóknak. Mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak.

Forrás: MTI

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.