A gyulai patikai ügyelet változása nagy érdeklődésre tart számot. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, dr. Görgényi Ernő polgármester lépéseket tett a rendelet megváltoztatására. Az egyeztetések eddigi eredményeiről még nincsenek friss híreink.
hirdetés
Viszont Melczer Mária Ágnes, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Békés Megyei Szervezetének elnöke kifejtette, hogy véleménye szerint sem a gyógyszerészeknek, sem a patikáknak nem jó a mostani ügyeleti rendszer. A szakember sérelmesnek nevezi az egész helyzetet. Ez a gyakorlat évtizedek óta működik, és ezt a gyakorlatot eddig megváltoztatni nem tudták.
hirdetés
A gyógyszertári ügyelet kialakulása a Kádár-rendszerig nyúlik vissza. Ott egy kiépült ügyeleti rendszer volt, a városokban ügyelet, a kistelepüléseken készenlét. Ez ’96-ig, a gyógyszertárak privatizációjáig működött. Ez egy órabéres, finanszírozott rendszer volt. Utána a működési engedélybe belekerült, hogy a patika kötelezhető ügyeletre. Akkor nem igazán foglalkoztak ezzel, arra gondoltak, hogy ez biztos például egy katasztrófahelyzetre vonatkozik. 1996-tól továbbra is a nagy gyógyszertár ügyelt, 2006 után viszont, amikor sorra jöttek létre a patikák, azt mondta, hogy ezt ő már egyedül nem tudja finanszírozni. Beszűkültek a plusz gyógyszertárak miatt az anyagi lehetőségeik, és nem volt elég munkaerő sem.
Ekkor leültek a patikák képviselői, és hetenkénti váltással felosztották egymás között az ügyeletet. Most viszont az egyik gyógyszertár Gyulán ki akart lépni a rendszerből. Ezért viszont több ügyelet hárult volna a többi patikára, amit nem akartak. Az állam maga elvárja tehát a munkát, pedig itt magánvállalkozásokról van szó – mondja az elnök.
Sokan az anyagiakra hegyezik ki a problémát, mert alig van finanszírozása az ügyeletnek, pedig inkább a szervezet terhelése, az egy hetes szinte folyamatos ébrenlét a nehéz a gyógyszerészek számára. Az önkormányzatok a szakember tájékoztatása szerint 1996-ban lemondtak a gyógyszertári tulajdonjogról. Mindezek ellenére bármilyen megoldás is születik, Gyula nem marad ellátatlanul.
Viszont azt tudomásul kell venni a lakosságnak, hogy az ügyelet nem az elfelejtett dolgok pótlására van. Az esetek túl nagy százalékában érkeznek olyan szándékkal, hogy csak egy fejfájáscsillapító vagy orrcsepp kell. Mert a nyitvatartási időben túl nagy a sor, esetleg napközben elfelejtette. Természetesen sürgős esetek is vannak, ezeknél ugyanúgy meg lesz az ellátás a jövőben is.
A Melczer Mária Ágnessel készült interjút itt meghallgathatják:
Meg kell kérdezni például a Tescot, hogy csinálják a nonstop nyitva tartást, mert nekik évtizedek óta megéri. Pedig a Tescóba nem is fontos éjszaka menni vásárolni, a gyógyszertár viszont nagyon fontos lehet. Elég egy városban néhány nonstop gyógyszertár, de azokat mindenki ismerje. Az éjszaka szolgálatos gyógyszerészt pedig meg kell fizetni, ami könnyen lehetséges az egyébként is méregdrága gyógyszerek néhány százalékos “éjszakai pótlék” hozzáadásából. Mindenki jól jár, hol itt a gond?
Comments are closed.