A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.
Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel. A hírről a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál számolt be.
A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak. Ennek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik. A Macrocollum itaquii mindössze másfél méter magas volt és csaknem 90 kilogrammot nyomott. A feje olyan kicsi volt, hogy elfért volna egy ember kezében. A növényevő, két lábon járó és nagyon hosszú nyakú dinoszaurusz akkor élt, amikor a mai Brazília területe még a Pangaea szuperkontinenshez tartozott.
A három egyed maradványait egymáshoz nagyon közel fedezték fel a kutatók. Az, hogy az állatok együtt haltak meg azt sugallja, hogy valószínűleg együtt is éltek. Eből az következik, hogy a korai dinoszauruszok társas teremtmények voltak. A Macrocollum itaquii csontmaradványainak felfedezése révén egy újabb láncszemmel bővült a dinoszauruszok és azon belül is a sauropodomorphák – hosszú nyakú növényevő dinoszauruszok – evolúciós története. A kutatók szerint a késő triász kor nori korszakának hajnalából származó fosszíliák nagyon ritkák. Ezért a mostani eredményeket minden bizonnyal nagy érdeklőssel fogadja majd a tudományos közösség – írja az MTI.
