Izgalmas éve volt a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára munkatársainak. Október eleje óta ismét számos programon vettek részt az intézmény képviselői, és kiadványok is jelentek meg azóta. A részletekről dr. Erdész Ádám, az intézmény igazgatója számolt be.

Az egyik dr. Bódán Zsolt, a megyei levéltár osztályvezetőjének doktori disszertációja, amely a gyulai Ladics család hagyatékának egy részét dolgozza fel. A kötet a polgári kultúra rétegeiről, a polgári életről szól. Röviden talán annyit lehet elmondani, hogy a boldog békeidőkben, a 19. és 20. század fordulóján mit is jelentett polgárnak lenni. Ezzel a kötettel még csak a szakma találkozhatott, a bemutatójára még várni kell az érdeklődőknek.

Az október és a november a frissen megjelent kötetek bemutatásáról szólt elsősorban. Ezek a művek, bár a szakma számára is sok érdekes információt tartogatnak, azért a nagyközönségnek is szólnak. Nagy mennyiségű és igényes képi anyaggal is rendelkeznek, ami sokak érdeklődését felkeltheti. Odafigyelnek az oktatási intézmények is a megjelent alkotásokra. A közelmúltban például a Márki Sándor naplóiból megjelent második kötetet mutatták be Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Márki 1892-től 1921-ig a kolozsvári egyetem tanára volt.

A sok megjelent kiadvány okán arról is szólt az igazgató, hogy mennyire működik együtt ma a kutatások során a nyomtatott és az interneten elérhető forrásanyag. Kialakult az a gyakorlat, hogy a nyomtatott anyagokat egyre inkább elérhetővé teszik az interneten is. A Hungaricana a magyar levéltárak, múzeumok anyagait teszi nyilvánossá. Régi újságok, iratok is elérhetőek a portálon. Amelyik kutató nyilvánosságot akar, annak gondoskodnia kell arról, hogy ne csak 4-500 példányban legyen elérhető a könyve, hanem az online világban is. Az egyetemi hallgatóknak ma már erre van szüksége – véli dr. Erdész Ádám.

Mata Jánossal kapcsolatban is jelent meg egy pici kiadványuk a közelmúltban. Egy valóban pici, csupán néhány centiméter magas könyvecskéről van szó. A Békés megyei Kner Imre és Mata János barátságát elevenítik fel a nyomtatott keresztmetszetek és rajzok. Kner Imre, a magyar tipográfia huszadik századi megújítója, az európai könyvművészet kiemelkedő alakjavolt. Mata János kevésbé volt ismert, pedig nagyon tehetséges alkotó volt ő is.

Nagykállói Fényes István Debrecenben az 1660-as években volt jegyző, és egy jegyzőkönyv üres lapjaira írt minden hónaphoz egy-egy történetet. Debrecen életében az érintett időszak egy meglehetősen szomorú periódus volt, hiszen hol a törökök, hol a németek vagy a hajdúk rabolták ki a települést. Mata tizenkét fametszettel illusztrálta a krónikát, és 1943-ban kereste meg az akkor elsősorban a közigazgatási nyomtatvány üzlettel foglalkozó Kner Imrét. Élénk levelezés alakult ki közöttük, Kner sűrűn gépelt, többoldalas leveleket írt Matának, aki levéltári dokumentumokból kiemelt üres lapokon válaszolt neki, korabeli stílusban, és az írásokat rajzokkal is illusztrálta. Ekkor indult kettejük kapcsolata, amiből megszülethetett a kis könyv.

A dr. Erdész Ádámmal készült interjút itt meghallgathatják: