Az egységes vadkárfelmérési útmutató segítheti majd az együttműködést

egységes felmérési útmutató vadkár Fotó: Pixabay

Békés megyében a vadnyúl, a dámszarvas és a vaddisznó okoz jellemzően kárt a frissen kihajtó növényekben. Az új egységes útmutató ezen károk felmérésére, besorolására is alkalmas lesz.

hirdetés

Ahogyan arról már beszámoltunk korábban, egységes vadkárfelmérési útmutatót készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A tervezet a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készül. A vadászok szempontjából azért fontos ez a lépés, mert így szó szerint egységes lesz a megállapítási rendszer. Mindegy, hogy Sopronban, Budapest vagy Békéscsaba környékén történik az esemény, azonos elvek mentén fogják felmérni a károkat a jövőben – mondta el Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezete, valamint a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke.

hirdetés

Békés megyében jellemző probléma a tavaszi időszakban, hogy a vadnyúl megrágja a frissen kihajtott napraforgót. Ha a keletkezett kár tíz százalék felett van, akkor lehet kárpótlásra igényt tartani a gazdálkodónak. A tíz százalékos határt azért állapították meg, mert a vadnak is élnie kell valamiből, ezt a gazdáknak el kell fogadni. Viszont a napraforgóban hörcsöginvázió is tehet kárt, az már nem a vadásztársaságok felelőssége, tőlük nem lehet ezért pénzt igényelni.

Fontos viszont kiemelni, hogy egy területen kell élni, gazdálkodni a növénytermesztőnek, a vadásztársaságnak és a vadnak is. Ezért Hrabovszki János szerint lényeges, hogy meg legyen a megfelelő kommunikáció a gazdálkodók és a vadászok között, hogy segítsék egymás munkáját. Ha a gazda tudja, hogy a következő évben mely területre akar például napraforgót vetni, arról a részről a vadászok le tudják hajtani a vadnyulak jelentős részét. Így meg tudják akadályozni a vadkár bekövetkezését. Megyénkben nagyon jó a kapcsolat a gazdák és a vadásztársaságok között. 83 vadászati egység van Békés megyében, a tagok, a hivatásos személyzet helyi lakosokból áll, akik ismerik a gazdálkodókat.

A vadkár leginkább tavasszal fordul elő, amikor még nehezen találnak táplálékot az állatok. A frissen kibújó, magas víztartalmú szárakat rágják meg a vadnyulak, a dámszarvasok, a vaddisznók. Utóbbi kettő esetében azért lehet nagyobb, jelentősebb a kár, mert nagyobb állatokról van szó, többet is fogyasztanak el a friss hajtásokból. Addig viszont a hivatásos vadászok gondoskodnak a vadállományról. Mint Hrabovszki János megosztotta, a jó gazda gondosságával kell figyelni a vad igényeire is, különben elvándorol a megyéből.

A Hrabovszki Jánossal készült interjút itt meghallgathatják:

hirdetés

Szóljon hozzá!

− 2 = 7