Két, agyagból készült, több ezer éves lófejet hozott felszínre a viharos esőzés Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja kedden.

hirdetés

Bár hasonlítanak egymásra, a két, lófejet ábrázoló szobrocska egészen más időszakban készült. Észak-Izrael különböző részein mosta őket ki a lezúduló esővíz. Az egyik mintegy 2800 évvel ezelőtt, Izrael királyságában készülhetett még a babiloni fogság előtt. A másik pedig a hellenisztikus korban, valamikor 2200 évvel ezelőtt.

hirdetés

A lófejek a szakemberek szerint valószínűleg nem istenségként tisztelt lovakat ábrázolnak, hanem a hadseregben és a lóversenyeken használt állatot dicsőítik. Már régebben is találtak lószobrokat ebben a régióban. De ezek a legjobb állapotban fennmaradt és legszebb ábrázolások az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régésze, Ajelet Kedar-Goldberg szerint.

hirdetés

Az ő kislánya bukkant rá az egyik lovacskára gombászás közben Bét-Seán völgyében, az egyik nagy esőzés után. A régész anyuka a helyszínen azonosította, hogy az agyagfigura az i. e. első évezred elején, a vaskor második szakaszában, az Izraeli Királyság idején születhetett. Az alapos megfigyelő észreveheti a lovakon a kantárt, sőt az egyiken még lovasa kezét is. A másik, mintegy ötszáz évvel később, az i. e. harmadik-második évszázadban készült szobrocskát is egy járókelő vette észre. Azon is kivehető a pirossal ráfestett hám.

Noha nem a Közel-Keleten, hanem az ázsiai sztyeppéken háziasították őket, a lovak már a bronzkorban, háromezer éve megjelentek ezen a vidéken. Az egyiptomiak is alkalmazták őket hadviseléshez, és a Biblia szerint Salamon királynak is volt lovas hadserege. A lovak a közlekedést is segítették, és az erővel, a katonai hatalommal azonosították őket. Totemállatként, istenként Izrael földjén nem tisztelték őket, de korabeli státuszszimbólumnak számítottak. Kedar-Goldberg úgy véli, hogy a régebbi lovacska egy harcosé lehetett, és vele együtt temethették el – írja az MTI.