Az osztatlan közös tulajdon rendezése és az öntözhető területek növelése a cél

Fotó: Pixabay

Hamarosan a parlament elé kerülhet a több mint 4 millió embert, és több mint 2,5 millió hektár földet érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete. A törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is. Meg kell húzni a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ha ilyen helyzet esetében a hagyatéki eljárásban kell megegyezniük az örökösöknek.

Az öntözésfejlesztés az agrárium egyik legnagyobb kihívása. A most kidolgozott tervek szerint a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagysága 2024-ig 100 ezer hektárral kerül bővítésre. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot. A Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi szabályozás kell ahhoz is, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán egy-egy tulajdonos ne tudja megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

hirdetés

A Vidékfejlesztési program pályázatai kapcsán 2018. évben 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki. Jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra.

Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

Szóljon hozzá!

44 − = 36