A legkorábbi őskori tömeges rituálék központja lehetett a Stonehenge

Stonehenge Fotó: Pixabay

Nagyszabású őskori ünnepi rituálék bizonyítékait találtak a nagy-britanniai Stonehenge-nél, melyek alapján ott lehetett a szigetek legkorábbi tömeges ünnepeinek központja.

Brit kutatók 113 sertéscsontot vizsgáltak meg, melyeket négy késő újkőkori helyszínen (Durrington Walls, Marden, Mount Pleasant, West Kennet) találtak. A kutatók szerint a vendégeknek lakóhelyükön nevelt állatok húsát kellett magukkal vinniük, így származhatnak az ott talált disznómaradványok távoli helyekről – írja a BBC.com.

Az izotópos elemzések eredménye szerint a feltárt disznócsontok többnyire Skóciában, Anglia északkeleti részén és Nyugat-Walesben, valamint Nagy-Britannia számos más helyén nevelt állatoktól származnak. Richard Madgwick, a Cardiffi Egyetem tudósa vezette kutatócsoport szerint “ezek az összejövetelek a sziget első nagy közös kulturális eseményei, melyekre Nagy-Britannia minden tájáról sereglettek az emberek és az otthon nevelt és oda szállított állatok húsából lakomáztak.”

Madgwick kiemelte: “viszonylag könnyű” lett volna sertést találni az ünnepség közelében, így meglepő, hogy az állatok nagy távolságokból származtak, hiszen ehhez a résztvevők hatalmas erőfeszítéseire volt szükség. Valószínűleg előírták, hogy a lakomák résztvevőinek a magukkal kellett vinniük a sertést, nem szerezhették be helyben – tette hozzá.

A leghíresebb brit őskőkori műemlék, az angliai Wiltshire-ben álló Stonehenge mintegy ötezer éves, a világ egyik csodájaként tartják számon. A régészek szerint a szezonális mezőgazdasági ciklusok inspirálhatták arra a neolitikus kor emberét, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövesse a Nap mozgását.

MTI

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.