A nagyközönség is nyomon követheti az interneten az Európai Űrügynökség (ESA) oktatási-képzési céllal épített diákműholdjának, az ESEO-nak (European Student Earth Orbiter) az útját, amelynek fedélzetén magyar fejlesztésű műszerek is helyet kaptak.
Zábori Balázs, az ESEO-TRITEL csapat vezetője az MTI-nek elmondta, hogy az http://eseo.ddns.net/ oldalon nyomon követhető, merre jár az ESEO műhold. Az Európai Űrügynökségnek és a rádióamatőrök munkájának köszönhetően követhető a műhold. A térképes megjelenítésen látható pályájának vetülete, a műhold aktuális pozíciója, illetve koordinátái is. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportjának honlapján olvasható beszámoló szerint az ESEO-n repülő, az MTA EK és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) által közösen fejlesztett TRITEL műszer, amely a műhold pályája mentén a kozmikus sugárzási környezetet vizsgálja majd, egyelőre még nem szolgáltat adatokat, a grafikonon látható pontok csupán a vételi időpontokat jelzik, az értékek pedig alapértelmezett értékek, fizikai tartalmuk még nincs.
hirdetés
Zábori Balázs tájékoztatása szerint a fő alrendszerek – köztük a BME által készített központi energiaelosztó rendszer – már rendben működnek, a többi alrendszer beüzemelése még folyamatban van. A kozmikus sugárzási környezetet mérő TRITEL műszer a tervek szerint 1-2 héten belül kezdi meg működését és várhatóan ugyancsak a következő hetekben indulhat el a BME hallgatóinak Langmuir-szonda (LMP) kísérlete is. A csaknem félszáz kilogramm tömegű műholdat, amely 94 perc alatt kerüli meg egyszer a Földet, több mint 60 kisméretű műhold társaságában bocsátották fel a világűrbe 2018. december 3-án egy SpaceX hordozórakétán a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról.
Zábori Balázs tájékoztatása szerint a diákműhold élettartama a tervek szerint 6 hónap lesz, annak egyszeri meghosszabbításáról annak függvényében döntenek majd, hogy milyen a mikroműhold állapota. Amikor véget ér az űreszköz küldetése, egy óriás napvitorla megnyitásával elindul a megsemmisítő mechanizmus. Ennek célja, hogy a műholdat szép lassan lefékezze annyira, hogy letérve pályájáról belépjen a Föld légkörébe és megsemmisüljön. Az Európai Űrügynökség Oktatási Irodája által meghirdetett program keretében európai egyetemek több száz hallgatója dolgozott a műhold létrehozásán, a diákok részt vettek annak tervezésében, építésében, tesztelésében, fejlesztésében a SITAEL olasz űripari cég gondozásában. A program több mint tíz éve kezdődött.
MTI
