A világtörténelem egyik legértelmetlenebb és legbrutálisabb pusztításának nevezte a holokausztot az emberi erőforrások minisztere a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott vasárnapi megemlékezésen, a budapesti Terror Háza Múzeum előtt.

„Történelmünk legsötétebb korszakai akkor következtek be amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományairól, alapértékeiről, Istenbe vetett hitéről, és úgy gondolta, önös, önző érdekei alapján maga veheti át a világ irányítását” – mondta Kásler Miklós.

hirdetés

A miniszter úgy fogalmazott, a véres huszadik században két diktatúra jött létre, amelyek emberek tízmillióit nyomorították meg, és pusztították el: az internacionalizmus és a nemzeti nacionalizmus. Hangsúlyozta: az áldozatok mellett azokra is emlékezni kell, akik „emberek maradtak az embertelenségben”, és segítették, mentették az üldözötteket mindannyiunk példaképeivé válva. Sorsuk azt bizonyítja, hogy ha az emberiség megtartja értékeit és cselekedeteinket a szeretet vezérli, képesek vagyunk „csodákat végrehajtani” a legszörnyűbb időkben is – jelentette ki. Kásler Miklós kiemelte: meg kell ismertetnünk a következő nemzedékekkel a példaértékű hősök tetteit, mert csak így biztosíthatjuk, hogy „az emberiség ne térjen le az igaz útról”, ne vegyék át az irányítást újra az ember- és istentelen eszmék, és ne ismétlődjenek meg a huszadik század nagy tragédiái.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy a zsidó hagyományokban és a zsidó vallásban – ezen keresztül a zsidó-keresztény civilizációban is – alapérték a történelmi emlékezet kötelessége. Kitért arra: a Medián „antiszemitizmus attitűdre” vonatkozó, 2006-ban végzett közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 14 százaléka gondolta azt, hogy nem is voltak gázkamrák, és 9 százalékuk szerint a holokauszt borzalmait a zsidók találták ki. Tizenegy évvel később, 2017-ben már a megkérdezettek 22 százaléka gondolta, hogy nem léteztek gázkamrák, és 17 százalékuk vélte úgy, hogy ezeket a borzalmakat a zsidók találták ki – mondta.

Köves Slomó rámutatott: a történelem borzalmaira való emlékezés, ha csupán teher, akkor sokszor a fordított hatást éri el. Azokra szerinte úgy és akkor érdemes emlékezni, „ha a vastag sötétségben meg tudjuk találni azokat a kicsiny lángokat”, amelyek saját személyes életünkben is példát, erőt, és morális tanítást tudnak adni. Erre említette példaként Ferenczy Bénit és feleségét, aki élete kockáztatásával – mások mellett – három tizenéves magyar zsidó kisfiút rejtett el Budapesten, megmentve életüket.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az MTI-nek elmondta: 2007-től emlékeznek meg évről évre emlékkoncerttel a holokausztmagyarországi áldozatairól, és azokról az életmentőkről, akik „átmentették lelkiismeretünket a huszonegyedik századba”. Az elmúlt években többek között Raoul Wallenberg, Mindszenty József, Slachta Margit, Salkaházi Sára és Karády Katalin példáját állították a figyelem középpontjába. Az idei emléknapon Palya Bea és zenésztársai, valamint Fabényi Réka vezetésével az értelmileg sérült fiatalokból álló Parafónia Zenekar is fellépett.

MTI