Békés várossá nyilvánításának 46. évfordulójának alkalmából, április 15-én került sor Békés város kiválóságainak elismerésére.
hirdetés
A kulturális központ színháztermében tartották azt az ünnepi képviselő-testületi ülést, amelyen a „Civilek a Városért”, a „Békés Városért” kitüntetések valamint a „Békés Város Díszpolgára” és elismerő címek kerültek átadásra. 2019-ban a „Civilek a Városért” kitüntetésre kettő, a „Békés Város Díszpolgára” címre egy, javaslat érkezett, „Békés Városért” kitüntetés adományozására öt békési kiválóságot terjesztettek fel.
hirdetés
Békés Város Képviselő-testületi döntése alapján „Civilek a Városért” kitüntetésben részesült a Meskete Meseszínház, „Békés Városért” kitüntetést kaptak: Balog Gáborné népi kismesterségi oktató, Kádasné Öreg Julianna a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ igazgatója, valamint Bíró György tanító, népnevelő.
hirdetés
„Békés Város Díszpolgára” címet kapott Nagy Sándor borász. Hogy kik kapták „Az Év Békési Sportolója” elismeréseket, arról itt írtunk.
– A Meskete Meseszínházat 2009-ben alakították meg az óvodapedagógusok azzal a céllal, hogy a színjátszás eszközeivel idézzék meg a mesevilágot. A mesék világa a kisgyermekekhez nagyon közel áll. Ezért kiemelt céljuknak tekintik, hogy előadásaikon keresztül szeretessék meg a meséket a gyerekekkel. Reményeik szerint a mesék után egyenes út vezet majd az irodalom többi ága felé is.
Az alapötlet Mészárosné Fábián Ilona és Vozár Sándorné fejében született meg, akik pályafutásuk kezdetén az Óvónői Bábszakkörben tevékenykedtek. Az óvodáskorú gyermekek és az óvodai dolgozók gyermekeinek szereztek számos boldog pillanatot a Mikulás és a karácsonyi ünnepségek keretében.
Az Epreskerti óvodában dolgozva hamar felismerték a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek kommunikációs készségének hiányosságait. Tapasztalták, hogy nem tudnak egész mondatokban beszélni, szókincsük szegényes. Később más óvodai csoportokban próbálkoztak színvonalas bábozással, dramatikus játékkal. A mesék iránti elhivatottság hamarosan intézményi, majd városi szintű fellépésekre ösztönözte őket. Az informatika és a televíziózás elhatalmasodását látva, egyre nagyobb szükségét érezték annak, hogy a gyermekek belső fantáziáját megindítsák, a mesék iránti érdeklődést felkeltsék, rajtuk keresztül a gyerekek kommunikációs készségét javítsák.
Így alakult meg 2009-ben az akkori Epreskerti óvoda néhány óvónőjének, valamint a többi óvodák óvodapedagógusainak összefogásával a Meskete Meseszínház. Létrejöttét szorgalmazta és támogatta Bondárné Pásztor Emma tagvezető és Bereczki Lászlóné intézményvezető asszony. Mészárosné Fábián Ilona a Meskete Színház vezetője. Instrukcióival, személyes példamutatásával, kifogyhatatlan ötlettárával rengeteg segítséget nyújtott a szerepek megformálásakor.
A békési óvodák, iskolák nagyon hálásak munkájukért, hiszen igényesen feldolgozott, dramatizált színházi produkciókban részesülhettek Békés városának gyermekei. A Meskete Meseszínház az óvodás – kisiskolás korosztály számára készíti előadásait, így a Békésen élő óvodás és kisiskolás korú gyerekek a nyertesei alkotó munkájuknak.
– Balog Gáborné gyermekkorától elbűvölte a szövés folyamata, amit a családjában látott. A mai napig őrzi azokat az abroszokat és szakajtókat, amik előtte készültek. Számára minden kenderfonalból készült tárgy a természet része.
Első lépésként olyan szakmát választott (női szabónak tanult, mestervizsgát is tett ebből a mesterségből), ahol megnyilvánulhatott kreativitása, alkotó gondolkodása. Az évek múlásával gazdagította ismereteit, elmélyítette felkészültségét. Megtanulta a virágkötészetet, a mézeskalács-készítés csínját-bínját, a foltvarrás technikáját, a kenderrel való bánást. Játszóházakban, táborokban próbálja megismertetni, megszerettetni a fiatalokkal a kenderből készült tárgyakat, figyelve arra, hogy azok ne csupán szépek, hanem hasznosak is legyenek: kendervirágok, lakás-dekorációk, egy ízléses karkötő, egy egyedi vászonszatyor, egy különleges könyvborító, egy jó társasjáték, egy kedves báb vagy rongybaba közelebb viszi a gyerekekhez a kendert, mint alapanyagot.
Tudását művészi fokra fejlesztette, amit számos országos elismerés is bizonyít. Magyar Kézműves Remek elismerés, a Néprajzi Múzeum pályázati fődíja, a Betlehemi Jászol pályázat díjazottja, de díjazták a kulturális örökség megőrzéséért is, hogy csak néhányat említsünk közülük.
Megszerzett ismereteit, készségeit soha nem öncélúan, csak saját hasznára alkalmazta, általuk mindig a közösséget kívánta szolgálni. Hű maradt szülővárosához, a megyéjéhez, az itt élő emberekhez. Békés Megye Önkormányzata a megyei értékeket mentő és hagyományokat ápoló törekvéseiért, a már emlegetett végtelen szerénységéért, kitartásáért, a 2014-ik évi Békés Megyéért díjat Balog Gábornénak ítélte. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének békési szervezete, keresztényi alázattal végzett eddigi és eljövendő tevékenységéért a 2012-ik évi KÉSZ-díjat szintén neki adományozta.
– Kádasné Öreg Julianna ma is büszke arra, hogy az egykori 1-es számú iskolában kezdte tanulmányait, ahol alkalmazkodást, türelmet és toleranciát tanult. Jó muníciót kapott, tanulmányait szülei is támogatták. Mindezért hálás. Középiskolai tanulmányait követően Szekszárdon a szociális munkás képzésbe kiváló oktatói vezették be. Diplomája megszerzését követően, 16 évvel ezelőtt kezdett dolgozni jelenlegi munkahelyén. Szüleitől már gyermekként megtanulta a munka szeretetét, a józan gondolkodás alapjait, a becsületes munkával megteremtett értékek fontosságát. Munkáját mély emberszeretet, az elfogadás és az emberek iránti tisztelet jellemzi.
Elhivatottsága nem ismer határokat, számára az embereken való segítés a mindennapok része. Ő a város Julcsija, akihez bárki, bármikor bekopoghat, mindig kap egy-egy biztató szót, egy kedves bátorítást, egy javaslatot. Ismeri kollégáinak családját, segíti őket a nehéz időszakokban, osztozik örömükben. A Szociális Szolgáltató Központhoz segítségért fordulók előtt is nyitva az ajtó, szinte mindenki számára ismert a telefonszáma, a közösségi oldalon az üzenőfala. Békésen az emberek tudják, az igazgatónő pártatlan, jogszabályokban jártas, szavahihető ember. Ő az, aki a problémákra megoldásokat keres és talál.
14 éve aktívan vesz részt a város életében. Rendezvényeket szervez, prevenciós programokat valósít meg, mindezt magas színvonalon, emberi és szakmai értékrendje szerint. Napi munkája mellett sikeres projekteket menedzsel. Aktívan részt vállalt az országos Idősügyi Infokommunikációs Program vidéki meghonosításában is. Emberségéért hálásak aktív és nyugdíjas kollégái egyaránt. Szívesen barátkozik, könnyen szót ért bárkivel, ”a kommunikáció az ő fegyvere.”- vallja. Bízik a konstruktív párbeszédben, annak előre vivő szemléletében.
Békés egyik karizmatikus személyisége, mégsem tartja magát menedzsernek, inkább csak szociális munkásnak. Ez a mérhetetlen alázat hatja át mindazt, amihez hozzáér: a tevékenységét, a lényét, a jelenségét. Tősgyökeres békésiként látja el feladatát a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ vezetőjeként immár 8 éve.
– Bíró György 1985-óta tanít Békésen a 3. sz. Általános Iskolában, a későbbi Dr. Hepp Ferenc Általános Iskolában. Mint tanító, ebben az intézményben is a hátrányos helyzetű, olykor nehéz sorsú gyermekek felzárkóztatását, tanítását, nevelését tartotta legfőbb hivatásának. Magára „néptanítóként” tekint, s valóban úgy is élte és éli meg ma is hivatását.
Nem csupán tanító, hanem igazi nevelő, aki nagyon fontosnak tartja, hogy tanítványai megismerjék, és jól használják anyanyelvüket, és ez által megszeressék annak szépségei miatt. Azon kevés lokálpatrióták egyike, aki hisz a kimondott szó erejében és a társas érintkezésben. Helytörténeti tudásának, kutatómunkájának alap pillére – az olvasás, és kutatás mellett-, hogy élete során a beszélgetésre helyezte a hangsúlyt, sokat beszélget idős, sokat megélt békési emberekkel a régmúltról, szokásokról, helyi eseményekről. Számtalan riportot készített, és számtalan békési szokást, hagyományt kutatott föl, hogy megörökítse azt az utókornak.
Egyik alapító tagja a Békési Városvédő és Szépítő Egyesületnek. Számos kezdeményezés elindítója, több emléktábla megálmodója, pl. a Petőfi utcai óvoda márványtáblája, mint a város első óvodájáé. Kiemelkedő az épületek megmentéséért tett erőfeszítései, kezdeményezésnek köszönhető, hogy a Németh László Kollégium épülésekor, a Petőfi utcai első óvoda épületét épségben maradt. Épített örökségünk védelmében: „Az épület homlokzatának megőrzésének” kitüntető tábla odaítélésének kezdeményezője.
Az 1994-ben induló Békési Újságnak alapításától állandó munkatársa, amelyben az évek során több száz írása jelent meg a békési vonatkozású parasztkultúrával, műemlékekkel, életrajzokkal kapcsolatban. 2011-ben jelent meg a helyi védelem alatt álló épületeket összefoglaló alkotása a „Beszélő házak, épített értékeink” címmel.
2006-tól a Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium munkatársa. Vallását híven gyakorló református presbiter. Barátságos, népszerű ember Békésben, akit sokan becsülnek, kedvelnek.
– Nagy Sándor Békésen született, a Hajó utcai nagyszülői házban nevelkedett. Általános iskolai tanulmányait városunkban végezte, majd szülei Gyulára küldték tanulni a Kertészeti Szakközépiskolába, ahová csak nagyon nehezen lehetett bejutni, abban az időben mintegy ötszörös túljelentkezés mellett nyert felvételt. Itt szerette meg egy életre a szőlészetet és döntött amellett, hogy ebben az irányban tanul majd tovább. Kertészmérnök, majd borászati és italtechnikai szakmérnöki képesítést szerzett.
1975 óta borászkodik az Alföldön. Nedűi az elmúlt négy évtizedben számos elismerést érdemeltek ki, Nagy Sándor borászata, szőlőmezeje a Hódmezővásárhely mellett lévő Sóshalom területén található. Békésen született, Hódmezővásárhelyen él, Sóshalmon borászkodik.
Nagy Sándor bár hosszú ideje Hódmezővásárhelyen él, mindig is békésinek vallotta magát, önmagáról így vall: „Békésen születtem a Ratkó-korszak gyermekeként. Bár tombolt a kommunista éra, én életem legszebb, legemlékezetesebb éveit töltöttem el ott. Nagy Sándor lokálpatrióta sosem felejtette el szülővárosát. Nevéhez kivételes és páratlan cselekedet köthető.
Nagy Sándor és felesége Kenéz Julianna három mellszobrot adományozott Békésnek. Szoboradományuknak köszönhetően gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellszobraival gazdagodott Békés Város kulturális öröksége.
2001. október 23-án az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 45. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében avatta fel Békés Város közönsége gróf Széchenyi István mellszobrát. 2004. szeptember 12-én Kossuth Lajos halálának 110. évfordulója alkalmából került sor Kossuth bronzból készült mellszobrának felavatására Békés főterén, a róla elnevezett utca kezdetén. A triumvirátus 2018-ban vált teljessé Petőfi Sándort formáló mellszoborral, amely az Erzsébet Ligetben került felavatásra a pákozdi csata évfordulóján. Petőfi Sándor mellszobrát a pákozdi csata 170. évfordulóján avatták fel. Mindhárom köztéri alkotás Lantos Györgyi és Máté István csongrádi művészházaspár bronzból készült alkotása. Mindhárom mellszobor Nagy Sándor adománya. Mindvégig az a cél vezérelte, hogy hazánk legnagyobb alakjainak emléket állítson szülővárosában.
Nagy Sándor kertészmérnök, borász, lokálpatrióta minden megnyilvánulásában érződik a szülőföldjéhez, Békéshez való ragaszkodása. Ezt az életérzését hitelesíti az általa szívesen idézett szállóige. Nagyszüleinek élete, küldetés volt Kamut község határában, Gyúr-pusztán tanyai iskolában kiművelni nehéz sorsú parasztgyermekek gondolkodását, jól megtanítani valamennyiüket az írás, olvasás, számolás alapjaira. Tanulhattak tőlük tisztességet, nemeslelkűséget, hazaszeretetet. Így emlékeznek még ma is reájuk az utódok, akik megőrizték a szállóigét: ” Gyúr-pusztának jól megy dolga, székely magyar a tanítója. Intellektusában, beszédstílusában, rendkívüli közvetlenségében érződik Békés iránti mélységes ragaszkodása és szeretete.
Természetes, eredeti humorú, egészséges kritikai véleménnyel bíró egyéniség. Aki megismeri, tiszteli, aki megismeri, átértékeli mindazt, amije van. A Békésről elszármazottak identitásának megőrzéséért, Békés elismerésének elősegítéséért, valamint jó hírnevének öregbítéséért 2019-ben Nagy Sándor megkapta a Békés Város Díszpolgára címet.
