Jókor jött a külpiaci keresletélénkülés a baromfisoknak, mert a költségeik igencsak megemelkedtek idén. A feldolgozóipar fizetőkészsége ugyan javult, de nem annyira, amennyire nőttek a termelési kiadások. A tápok áremelkedése 65 százalékkal múlta felül az átvételi árét. De még így is megéri a brojlerhizlalás.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a 14. héten 3,5 százalékkal lehetett jobb áron értékesíteni a  vágócsirkét, mint tavaly. Az adatokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a tápok ugyanebben az összehasonlításban átlagosan 5,8 százalékot drágultak.

A csirke kilós ára évek óta 240-245 fointt körül alakult ebben az időszakban. Két hónappal ezelőtt kezdett el komolyabban emelkedni, és mostanra érte el a 255-260 forintot.

De úgy tapasztalom, hogy a takarmány és az energia ára ennél is jobban nőtt, ahogy az emberi munkáé is. Számunkra elveszett az első negyedévi állatjóléti támogatás is, bár úgy hallom, az utolsó pillanatban csak kiegyezett a kormány Brüsszellel” – sorolja egy román határ melletti kistelepülésen gazdálkodó termelő, aki évről évre 60 ezres brojlerállományt telepít. Most sem történt ez másképp, mert mint mondja, a csirkehizlalás még így is nyereséges tevékenység.

Az AKI PÁIR adatai szerint 2019 első tizennégyhetének élősúlyos termelői átlagára a vágócsirke esetén 3,4 százalékos emelkedéssel 256 forint/kilogrammra nőtt 2018 azonos időszakának átlagárához képest. Eközben az Európai Unióban nem változott az átlagár. A magyarországi drágulás hátterében az állhat, hogy a baromfihús-exportunk 56 százalékkal 27 ezer tonnára emelkedett januárban a 2018. januárihoz viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele csaknem a kétszeresére, 20 ezer tonnára nőtt. Vagyis a külpiacok szívóereje miatt relatív hiány keletkezett a belpiacon, ami áremelésre késztette a feldolgozókat – írja az Agrárszektor.hu online agrárgazdasági újság.